Martonyi János magyar és Carl Bildt svéd külügyminiszter ünnepélyesen megnyitotta a Wallenberg Évet. A megnyitó díszvendége Joszi Peled izraeli tárca nélküli miniszter volt.

Raoul Wallenberg, Budapest díszpolgára, magyar állampolgárok tízezreinek megmentője idén lenne száz éves. Az embermentő svéd diplomata a Jad Vasem Intézet javaslatára Izrael Államtól megkapta a „Világ Igaza” címet, az Amerikai Egyesült Államoktól tiszteletbeli állampolgárságot kapott, míg Kanadában Raoul Wallenberg nappal emlékeznek rá. Sorsa máig nincs megnyugtatóan tisztázva; nagy valószínűséggel a sztálini terror áldozata lett. Ő a „humánum lovagja”, akit nemcsak szülőhazájában, Magyarországon és Izraelben övez tisztelet, hanem világszerte.

A Wallenberg-év hivatalos megnyitására a Magyar Nemzeti Múzeumban 2011. január 17-én, azon a napon került sor, amelyen Raoul Wallenberget utoljára látták.

Az ünnepélyes megnyitón beszédet mondott Martonyi János, Joszi Peled izraeli tárca nélküli miniszter, Carl Bildt svéd külügyminiszter, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára, a Wallenberg Emlékbizottság elnöke, továbbá Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár, Louise von Dardel a Wallenberg család nevében és Annette Lantos egyaránt.

Martonyi János külügyminiszter szerint a több tízezer honfitársunkat megmentő Raoul Wallenberg egykori svéd diplomata emléke az egyik legfontosabb kapocs, amely összeköti Magyarországot és Svédországot. Wallenberg és több más, hozzá hasonló tevékenységet végző „hétköznapi ember” az életét kockáztatva mentette meg közeli és távoli ismerőseit, ismeretleneket. „Sajnos nem voltak elegen” – mondta beszédében.

A magyar diplomácia vezetője úgy fogalmazott, hogy „a vészkorszak idején a magyar állam megmérettetett, és könnyűnek találtatott". „Nem tudta megvédeni állampolgárait", elpusztításukhoz – igaz, megszállás alatt – segítséget nyújtott – mondta. Hozzátette: ez az egész nemzet tragédiája.

A miniszter hangsúlyozta: Wallenberg a kiállásával bizonyította, hogy "lehetséges embernek maradni az embertelenségben". Wallenberg azzal, hogy a „diplomataléttel" járó védettséget és kiváltságokat eszközként használta fel tevékenységében, a későbbi korok diplomatáinak nyújtott példát.

Martonyi János kiemelte, hogy a nemzet örökre szakított a 20. század „sötét szellemével", a múlt feltárása, a tanulságok levonása azonban továbbra is fontos feladat.

Joszi Peled izraeli tárca nélküli miniszter kiemelte, hogy Wallenberg a saját életét kockáztatta, hogy magyar zsidó emberek tízezreit mentse meg a haláltól. Tevékenységének eredménye egyebek mellett üzleti kapcsolatainak és széles körű kapcsolatrendszereinek volt köszönhető – tette hozzá.

Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár díjat adott át a középiskolásoknak szervezett városismereti vetélkedő nyerteseinek. A vetélkedő célja az volt, hogy a diákok megismerjék a magyar és zsidó kultúra együttélését, az embermentők tevékenységét.

Balog Zoltán szerint ma dől el, hogy „milyen lesz a jövő”, ezért fontos az emberi méltóság tiszteletének továbbadása a fiataloknak. Jó példával kell elöl járni, hogy azzal a „saját jövőnkért tegyünk" – mondta.

Az államtitkár, aki egyúttal a Wallenberg Emlékbizottság tagja, azt mondta, a demokráciában is szükség van embermentőkre, akik a rászorulókon segítenek. Követendő példát nyújtanak, a saját eszközeikkel küzdenek, de összeköti őket, hogy tisztelik a másikat, csupán csak azért, mert ő is ember – mondta.

Németh Zsolt parlamenti államtitkár köszöntőjében rámutatott, hogy Raoul Wallenberg a XX. század kiemelkedő, jelképértékű személyiségei közé tartozik, „a jog és az igazságosság szimbólumává vált", akinek a Világ Igaza díj kitüntetettjeként emlékfája van Jeruzsálemben, a Jad Vasem Emlékközpontban. Embermentő tevékenysége során a holokauszt idején „atyjává lett több tízezer, mindentől megfosztott embernek" – mondta.

Wallenberg az életét kockáztatta egy „gonosz ideológia" ellen, és egy másiknak az életét áldozta. Több tízezer ember életét mentette meg hathónapos budapesti tartózkodása alatt – mondta Carl Bildt svéd külügyminiszter. Wallenberg nem volt egyedül, hasonló tevékenységet végeztek más, például svájci és vatikáni diplomaták is, ő azonban igazi lendületet adott az erőfeszítéseknek – tette hozzá.

A politikus felidézte: Wallenberg jól ismerte Magyarországot, mivel korábban üzletemberként dolgozott, és cégének volt érdekeltsége az országban. Későbbi embermentő tevékenységének célja az volt, hogy jobb jövőt biztosítson Magyarországnak, amelyet annyira szeretett – hangoztatta.

Úgy vélte, az egykori svéd diplomata életének az az üzenete, hogy át kell adni a tanulságait ezeknek a „szörnyű éveknek" a következő generációknak.

Az ünnepségen Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter és Németh Zsolt átadták a Wallenberg-díjat, amellyel azoknak a munkáját ismerik el, akik példát mutatnak a Magyarországon hátrányos helyzetben élőkért kifejtett tevékenységükkel. A díjazottak: Dani Eszter református lelkész, Novák Ilona pedagógus, az Élet Menete vagonkiállításának kezdeményezője, Pócsiné Sivák Erzsébet pedagógus és Hidvégardó önkormányzata – a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei községben roma közösségi házat hoztak létre és munkahelyet teremtettek a roma lakosoknak. Ők hárman a cigányságért, a sikeres társadalmi felzárkózásért és a békés együttélésért tett munkájukért kapták a díjat.

Az emlékév alkalmából alapított Centenáriumi Wallenberg-díjat azoknak adományozták, akik sokat tettek az egykori diplomata magyarországi tevékenységének megismertetéséért. Díjat kaptak: Annette Lantos, Kate Wacz holokauszt-túlélő és Jan Lundvik svéd diplomata. Jan Lundvik egykori budapesti és moszkvai nagykövet a Wallenberg sorsát kutató közös svéd-orosz munkacsoport társelnökeként dolgozott.

Annette Lantos, az egykori magyar származású amerikai képviselő, Tom Lantos özvegye a Centenáriumi Wallenberg-díj átvételekor azt mondta, Wallenberg a történelem egyik legsötétebb korszakában fényként mutatta az utat. Felidézte, ő és férje is Wallenbergnek köszönhetik az életüket. Ezért Tom Lantos kezdeményezte, hogy az egykori svéd diplomatát az Egyesült Államok díszpolgárává avassák. Azt remélték, ha Wallenberg még él, ezzel a lépéssel nyomást gyakorolhatnak a Szovjetunióra, hogy engedjék szabadon – emlékeztetett.

Az eseményt követően a miniszterek megnyitották a „Számomra nincs más választás” elnevezésű kiállítást. A vándorkiállítás; a Raoul Wallenberg-tárlat először a Magyar Nemzeti Múzeumban mutatkozik be, ahol február 12-ig látható, majd Moszkvában, Berlinben, Tel-Avivban, Washingtonban, New Yorkban és Torontóban is látható lesz.

(kormany.hu)