Takács Szabolcs, a Külügyminisztérium újonnan kinevezett globális ügyekért felelős helyettes államtitkára elmondta: míg a közép-európai országok együttműködnek a kapcsolatépítésben az egyre jelentősebbé váló ázsiai országokkal, egyúttal versengenek is egymással, és Magyarország jól áll ebben a versenyben. Takács Szabolcs 2012. július 16-tól tölti be a helyettes államtitkári posztot a külügyi tárcánál, elődje Hóvári János volt.

Az új helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy a magyar diplomácia fő irányai továbbra is a nemzetpolitika, a közép-európai térségpolitika és az aktív részvétel az euroatlanti integrációban. Ezeket egészíti ki 2010-től a globális nyitás politikája, amelynek célja, hogy erősítse Magyarországnak az euroatlanti térségen kívüli régiókhoz fűződő kapcsolatait. Hozzáfűzte: fontos feladat az is, hogy a kormányzat ráirányítsa a magyar civil szféra és a gazdasági élet szereplőinek figyelmét arra, hogy Magyarország miként növelheti súlyát a nemzetközi kapcsolatokban.

Kifejtette: a globális nyitás egyfelől földrajzi értelemben vett nyitást jelent, azaz kapcsolatépítést a közel-keleti, észak-afrikai, ázsiai és a latin-amerikai térséggel. Másfelől azt is jelenti, hogy a magyar külpolitikának meg kell keresnie azokat a hagyományos kül- és biztonságpolitikán túlmutató területeket, ahol a korábbiaknál hangsúlyosabb szerepet vállalhat. „Ilyen lehet a klímapolitika, a fenntartható fejlődés és a vízpolitika. E célok megvalósításának legfontosabb eszköze a multilaterális diplomácia, az aktívabb szerepvállalás a nemzetközi szervezetekben” – tette hozzá.

Takács Szabolcs utalt arra is, hogy a mindenkori költségvetési adottságok függvényében a Külügyminisztérium folyamatosan vizsgálja új külképviseletek nyitásának lehetőségét. Külképviseletek bezárásáról mindenesetre jelenleg nincs szó, fűzte hozzá.

Mint mondta, különösen érdemes mérlegelni a képviseletnyitás lehetőséget azokban a térségekben, ahol Magyarország hangsúlyosabban szeretne megjelenni. Úgy vélte, ez elképzelhető más uniós tagállamokkal vagy a visegrádi csoport országaival együttműködve. „Az EU-ban napirenden van egyes távoli országokban úgynevezett Európa Házak létesítése, amelyek azoknak az uniós tagállamoknak is lehetőséget adnak, hogy képviseltessék magukat, amelyek másképpen nem biztosíthatnák diplomáciai jelenlétüket” – jegyezte meg.

Takács Szabolcs arról is beszélt, hogy a rendszerváltozást követő tizenöt évben elsősorban az euroatlanti integráció megvalósítására összpontosított a magyar külpolitika, az Európán kívüli régiók nem élveztek kiemelt figyelmet. „Napjainkban azonban az ázsiai térség jelentősége egyre nő mind politikai, mind gazdasági értelemben, a jelenlegi globális pénzügyi-gazdasági válság sem érintette őket olyan súlyosan. Mindezt nem lehet figyelmen kívül hagyni, így Magyarországon is felmerült az intenzívebb kapcsolatépítés igénye az ázsiai országokkal” – mondta.

A helyettes államtitkár kijelentette, Magyarországnak reagálnia kell a globális folyamatokra. „A közép-európai országok együttműködnek a kapcsolatépítésben az ázsiai országokkal, de versengenek is egymással az ebből nyerhető gazdasági előnyök kiaknázásáért” – közölte. Hangoztatta, Magyarország jól áll ebben a versenyben, hiszen például Lengyelországhoz hasonló súlyt képvisel az Ázsiát Közép-Európához fűző kapcsolatokban.

A globális nyitás legsikeresebb, leglátványosabb iránya az ázsiai térség, Magyarország eredményesen építi kapcsolatait Kínával, Japánnal, a Koreai Köztársasággal, Indiával és a Délkelet-ázsiai Országok Szövetsége (ASEAN) országaival, mondta el Takács Szabolcs. Úgy fogalmazott, hogy az ország vezetőinek Ázsiában tett látogatásai példaértékűek, emellett pedig folyamatos kapcsolattartásra van szükség a kormányzat minden területén és szintjén.

A helyettes államtitkár végül arra is kitért, hogy fontos feladatának tekinti a magyar diplomácia jelenlétének növelését Afrikában, különös tekintettel a szub-szaharai térségre.

(MTI, Külügyminisztérium)