Már eddig is jó eredményeket ért el a kormány a keleti nyitás politikájával, de még sok a kiaknázatlan lehetőség a kapcsolatépítésre, ezért következetesen folytatni kell a megkezdett lépéseket – mondta Takács Szabolcs, a Külügyminisztérium globális ügyekért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek.

Hangsúlyozta: a nyitás azt jelenti, hogy a kormány szeretné intenzívebbé tenni a kapcsolatait az euroatlanti térségen kívüli régiókkal. Ahhoz, hogy a gazdasági kapcsolatok működjenek és a társadalmiak erősödjenek, megfelelő politikai háttér kell, és világos üzenetet kell közvetíteni a partnerekhez – magyarázta.

A helyettes államtitkár kifejtette: az ázsiai régióval ápolt kapcsolatok szorosabbra fűzésében az egyik áttörést a magyar EU-elnökség idején, 2011-ben Gödöllőn megrendezett Ázsia-Európa találkozó (ASEM) külügyminiszteri tanácskozása jelentette, ahol az ázsiai vezetőknek ismertethették a magyar kormány kapcsolatépítési szándékát.

Délkelet-Ázsiával intenzív együttműködés kezdődött, Martonyi János külügyminiszter az elmúlt két évben több alkalommal is járt a térségben, míg a közelmúltban Budapestre látogatott az indonéz elnök, a thai külügyminiszter, továbbá a közeljövőben érkezik a vietnami és a szingapúri államfő – közölte. Mianmar felé 2011 óta szisztematikusan nyitott Magyarország, és ez az idén konkrét együttműködési projekteket eredményezett.

Takács Szabolcs kiemelte: a gazdasági kapcsolatépítés miatt Magyarországnak bővítenie kell diplomáciai jelenlétét a térségben, ezért is nyit főkonzulátust Hongkongban. Az intenzívebb együttműködést szolgálja az is, hogy a kormány meghirdette a keleti nyitás ösztöndíjprogramot a fejlett és fejlődő országok diákjainak egyaránt – tette hozzá.

Az arab térséget illetően is a politikai kapcsolatépítés fontosságát hangsúlyozta, példaként említve, hogy Szaúd-Arábia és Magyarország között az utóbbi 17 hónapban 16 jelentős látogatás volt. A külügyi vezető a látogatásokon túl lényegesnek nevezte az országok közötti szerződéses kapcsolatok bővítését és a gazdasági együttműködéshez elengedhetetlen jogszabályi keret kialakítását. Tavaly rendezték meg az első arab gazdasági fórumot Budapesten, ezt több hasonló esemény követte az arab országokban – idézte fel.

A helyettes államtitkár úgy látja, hogy Észak-Afrikában és a Közel-Keleten „az állandósult válságok” ugyan megnehezítik a kapcsolatépítést, de Libanonba és Jordániába ennek ellenére ellátogatott a kormányfő az elmúlt időben. Ezzel is azt akarták megmutatni, hogy Magyarországnak kiemelten fontos a térség stabilitása – fűzte hozzá. A magyar külpolitika eredménye az is, hogy a keleti keresztény közösségek védelme sok esetben magyar kezdeményezésre már a közös európai politikában is megjelent.

Arra is kitért, hogy néhány hete tartották Budapesten az első Afrika-fórumot, amelyre az Afrikai Unió bizottságának elnöke is ellátogatott. Ez azt bizonyítja, hogy Afrika is figyel Magyarországra, és keresi a kapcsolatot azzal az országgal, „amely 20 éve kicsit elhanyagolta” – vélekedett. Megjegyezte: a keleti nyitás eredménye, hogy Nigériában is új külképviseletet nyit Magyarország.

Takács Szabolcs a latin-amerikai térségről elmondta: több ország – köztük Brazília, Argentína, Chile – megértette, hogy Magyarországnak fontos a régió, erre utal az is, hogy Brazília 450 diákot küld állami ösztöndíjjal Magyarországra tanulni, sőt ez a keret akár kétezerre is bővülhet.

A keleti nyitás gazdasági eredményeiről kifejtette: az európai országok kereskedelmi forgalma Ázsiával 2012-ben általában csökkent a válság miatt, de a Magyarországra érkező ázsiai tőke volumene nőtt, és több, Magyarországon jelen lévő ázsiai vállalattal stratégiai megállapodást kötött a kormány. Emellett Afrikával tavaly csaknem egymilliárd dollárral nőtt Magyarország kereskedelmi forgalma, és az arab térségből is több befektető érkezett az országba – közölte.

A helyettes államtitkár szerint ez nem jelenti azt, hogy Magyarország kevesebb figyelmet szentel a nyugati piacoknak, ugyanis oda sokkal erősebben kötődik. De mindent meg kell tennie azért, hogy Keleten markánsabban, erőteljesebben jelenjen meg. Azt mondta, Magyarország nem elégedetlen az eredményekkel, de ha ezt a politikát következetesen folytatja, még sok lehetőség adódik.

Véleménye szerint a magyar vállalatok megértették, hogy az állam segítheti a piacra jutásukat. Több magyar cégnek fontos tapasztalatai vannak többi között a vízgazdálkodásban, ami keresett partnerekké teszi ezeket a vállalatokat például Srí Lankán, Vietnamban vagy Kínában – mondta. Hangsúlyozta: a dunai árvíz elleni védekezés is növelte Magyarország elismertségét a vízgazdálkodási kérdésekben, hiszen felkészülten, kiváló mérnöki tudással sikerült meggátolni egy sokkal nagyobb természeti katasztrófát.

Fontos, hogy a magyar vállalatok – mérlegelve a lehetőségeket – nagyobb kockázatot vállaljanak a távoli piacokon, ezt segíti, hogy az állam a lehető legszélesebb garanciát nyújtja számukra – közölte.

Takács Szabolcs szerint az ázsiai, arab, afrikai és latin-amerikai régiók felismerték: Magyarország elkötelezett amellett, hogy szorosabbra fűzze a kapcsolatait velük, megkezdődött az ehhez szükséges állami feladatok végrehajtása, az átláthatóbb jogi, pénzügyi struktúra kialakítása. „Az irány nagyon jó”, és már vannak rövidtávú eredmények, a folyamat kiteljesedéséhez ezzel együtt még időre van szükség – mondta.

(MTI, Külügyminisztérium)