Hóvári János, a Külügyminisztérium globális ügyekért felelős helyettes államtitkára 2012. június 4-én előadást tartott a Török–Magyar Üzletemberek Egyesületének elnöke Osman Şahbaz által megszervezett rendezvényén, ahol értékelte a világgazdaság legújabb tendenciáinak alakulását.
Megállapította, hogy a globalizáció soha nem látott, rohamos előretörése mellett, illetve következtében a világgazdasági erőviszonyok nagymértékben átrendeződtek: a feltörekvő fejlődő országok relatív súlya a világgazdaságban jelentősen megnőtt, különös tekintettel a BRICS országok (Brazil, Russia, India, China, South Africa) gazdasági teljesítményére, vagy Törökország, Mexikó, vagy akár Indonézia figyelemreméltó eredményeire. A nemzetközi erőviszonyok multipolaritásának növekedése közepette a feltörekvő országok világgazdasági felelőssége is felértékelődik, a globális kihívásokra adandó globális válaszok formálásában egyre aktívabb szerep hárul rájuk. Ez azonban nem mentesíti a fejlett országokat, hogy elvégezzék saját házi feladataikat, melyek immár – úgy tűnik – nem csupán a pénzügyi egyensúlyteremtésre, fiskális konszolidációra összpontosítanak, hanem e törekvések mellett egyenrangú, és nem ellentmondó prioritásként megjelenik a fenntartható növekedés beindítása, valamint a munkahelyteremtés kérdése.
A Magyarország megújítását célzó kormányzati tervek és programok kialakításánál, így többek között a külpolitikai és külgazdasági stratégiák kimunkálásánál az előbb említett fejleményeket és szempontokat megfelelően tükröztetni kell. Olyan koherens stratégiákra van szükség, ami egyértelmű, reális célokat és megfelelő eszközöket határoz meg annak érdekében, hogy a megváltozott világgazdasági környezethez maximálisan alkalmazkodva Magyarország a prosperitás útjára lépjen.
A külpolitika alapvető funkciója, hogy szervezze a kormányzati törekvések nemzetközi szinten való megvalósulását, ideértve természetesen a különféle ágazati stratégiák nemzetközi vetületeit is. A magyar külkapcsolati stratégia három területnek szentel kiemelt figyelmet: a térségpolitikának, azaz a környező országokkal kapcsolatos kérdéseknek, az euro-atlanti integrációnak, ezen belül is az Európai Uniós tagságunkkal összefüggésben felmerülő kérdéseknek. Nagy hangsúlyt helyezünk továbbá egyfajta globális nyitásra, hiszen a politikai és gazdasági erőviszonyok átrendeződése, a globális kihívások, és a világban zajló politikai és gazdasági folyamatok közötti szoros összefüggések erősen befolyásolják országunk fejlődési perspektíváit, ezért aktív figyelmet és részvételt igényelnek a magyar külpolitikától is.
A globális nyitás külpolitikájában kulcselem a magyar gazdaságdiplomáciai tevékenység erősítése és hatókörének növelése, a kétoldalú kereskedelmi és befektetési kapcsolatok fejlesztésének ösztönzése, azaz a markáns külgazdasági érdekérvényesítés. E külkapcsolati irányultsághoz jól illeszkedik a Nemzetgazdasági Minisztérium által kidolgozott, új külgazdasági stratégia célrendszere.
(kormany.hu)