Hóvári János, a Külügyminisztérium globális ügyekért felelős helyettes államtitkára bejelentette: a kormány határozottan elítéli Raoul Wallenberg szobrának és a Duna-parti mártíremlékműnek a meggyalázását, és mindent megtesz azért, hogy "az elkövetőket kézre kerítse és kellőképpen megbüntesse".

A helyettes államtitkár 2012. május 25-én megkoszorúzta Raoul Wallenberg II. kerületi, pár nappal korábban meggyalázott szobrát. Az eseményen kiemelte, a "barbár tettekre" nincs magyarázat, ezeket csak elítélni lehet. Azt mondta, az emlékművek meggyalázása Wallenberg örökségével is ellentétes, hiszen az egykori svéd diplomata "a magyar történelem mártírjaként" vonult be a köztudatba.

A kerületi önkormányzat vezetői korábban közölték, elítélik a szobor meggyalázását. A Külügyminisztérium szintén elítélte a szobor meggyalázását, közleményben foglalt állást a svéd embermentő diplomata emlékének védelmében. A közlemény itt olvasható.

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter ugyancsak elítélte, hogy az emlékművet ismeretlen szélsőségesek meggyalázták. Közleményében az MSZP is elítélte az esetet.

Raoul Wallenberg 1944-ben a budapesti svéd nagykövetség titkáraként több ezer, egyes források szerint 20 ezer ember életét mentette meg azzal, hogy svéd úti okmányokkal látta el vagy védett házakba menekítette őket. A Vörös Hadsereg 1945 januárjában letartóztatta, a további sorsa felől nagy a bizonytalanság. A szovjet hatóságok állítása szerint 1947-ben börtönben halt meg, de egyes források tudni vélik, hogy még évekkel később is fogolyként élt.

A Szilágyi Erzsébet fasorban álló emlékmű Varga Imre szobrászművész alkotása.

(MTI, Külügyminisztérium)