Jó döntésnek bizonyult, hogy azokban az ázsiai országokban, ahol jelenleg nincs lehetőség magyar külképviselet fenntartására, egy-egy, Magyarországról rendszeresen a térségbe utazó, úgynevezett laptopdiplomatát bíztak meg a kapcsolatok ápolásával - mondta Wintermantel Péter, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára kedden Budapesten.

A helyettes államtitkár a Magyar Külügyi Intézet rendezvényén, amelyen a Mianmarral, Mongóliával és a Fülöp-szigetekkel foglalkozó diplomaták mutatkoztak be, kiemelte: Magyarország sok külképviseletet nyitott az elmúlt időben, de maradtak olyan országok, ahol korábban jelen volt a magyar diplomácia, anyagi szempontból azonban nincs most erre lehetőség. Ezekben az esetekben keresik megoldásokat, hogy Magyarország mégis megjelenhessen, és ápolhassák a kétoldalú kapcsolatokat.

Mint mondta, többféle megoldás is kínálkozik, például dolgozhat diplomata más ország nagykövetségén. A dél-afrikai Fokvárosban pedig úgynevezett Visegrád-házat nyitottak, ahol a négy visegrádi ország (Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Magyarország) konzuljai dolgoznak. Ugyancsak elképzelhető, hogy rendszeresen az adott országba utazó laptopdiplomatát neveznek ki. Hozzátette: ők abban különböznek az utazó nagykövetektől, hogy csak egy országgal foglalkoznak.

Wintermantel Péter hangsúlyozta: már legalább egy éve dolgoznak a három ázsiai országba - Mianmarba, a Fülöp-szigetekre és Mongóliába - kinevezett diplomaták, és úgy tűnik, jól működik a rendszer. Az a cél, hogy az afrikai térségbe és az arab világba is ilyen laptopdiplomatákat nevezzenek ki - tette hozzá.

A külügyi intézet keddi rendezvényéről szólva a helyettes államtitkár megemlítette, hogy ezzel olyan előadás-sorozat kezdődött meg, amelyen a magyar külpolitika feladataival foglalkoznak a következő hetekben.

Jakab Péter, a magyar-mianmari kapcsolatokért felelős főosztályvezető előadásában elmondta: jelentős demokratikus átalakulás folyik az országban, Közép-Európa ezért megkülönböztetett figyelemmel fordul az ázsiai ország felé, és e változások miatt nyitott Magyarország is Mianmar felé.

Felidézte: 1980-ban zárt be a magyar nagykövetség Mianmarban, és később nem is akkreditáltak oda nagykövetet, mivel az országban a világ egyik legkeményebb katonai diktatúrája volt. A diktatúra után ezért teljesen újra kellett építeni a kapcsolatokat. Jelenleg a bangkoki nagykövet van akkreditálva Mianmarba, de a tárca vezetése a kapcsolatok fellendítésére laptopdiplomatát nevezett ki 2012 végén - közölte. Hozzátette: a legfontosabb feladat a mianmari demokratikus átalakulás támogatása.

Káli Attila osztályvezető a Fülöp-szigetekről beszélve kiemelte: a Magyarországnál háromszor nagyobb ország több mint 7000 szigetén 105 millióan élnek. Nagyrészt keresztény ország, demokratikus berendezkedésű, ez jó együttműködési alapot jelent - mutatott rá.

Emlékeztetett: 1973 óta vannak diplomáciai kapcsolatok a két ország között, Manilában 1991-ben nyílt magyar nagykövetség, amelyet azonban 1995-ben költségvetési okokból bezártak. Jelenleg a jakartai nagykövetet akkreditálják az országba, és 2013 januárjában laptopdiplomatát jelöltek ki azzal a céllal, hogy intenzívebb legyen a kapcsolattartás a két ország között.

Káli Attila tavaly négy alkalommal járt az országban, hogy kormányzati szervekkel, vállalatokkal, kamarákkal egyeztessen.

Fehér Tamás referens a magyar-mongol kapcsolatokról elmondta: 1950-ben vették fel a diplomáciai kapcsolatokat, és szinte a kezdetek óta volt magyar nagykövetség az ázsiai országban, de a külképviseletet 2006-ban anyagi okokból bezárták, ami nagy törést jelentett a kapcsolatokban. Hozzáfűzte: Mongólia viszont azóta is fenntartja budapesti misszióját.

A diplomata tavaly háromszor volt Mongóliában, az ország - mint mondta - hagyományosan fontos partner az északkelet-ázsiai térségben. Mongólia területe tizenhétszer nagyobb Magyarországénál, de csak hárommillióan lakják. Kitért arra is, hogy Mongóliában rendkívül fejletlen az infrastruktúra, ugyanakkor jelentős a gazdasági növekedés, demokráciája pedig összességében működőképes és stabil.

(MTI)