Az ENSZ lakhatáshoz való joggal, illetve a mélyszegénység és emberi jogok kapcsolatával foglalkozó jelentéstevői nyilatkozatára reagálva a Kormány visszautasítja a 2013. április 3-án megfogalmazott, a magyar Alaptörvény módosítására vonatkozó alaptalan bírálatot. Közlemény.
A szegénység és hajléktalanság globális probléma, amely megszüntetése mellett valamennyi felelős kormány, köztük Magyarországé is elkötelezett. Magyar részről számos kormányzati intézkedés történt az ellátórendszer fejlesztésére és hatékonyabbá tételére. Jelenleg több ellátó hely van, mint hajléktalan. Magyarország – lehetőségeit figyelembe véve – megoldja az emberi életeket veszélyeztető feladatokat, így az emberi élet védelme érdekében gondoskodik a hajléktalan emberek elhelyezéséről is.
Az Alaptörvény alkotmányos kötelezettségként írja elő az állam és az önkormányzatok számára, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit mindenki számára biztosítsa, ennek érdekében az állam és a helyi önkormányzatok törekszenek valamennyi hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítani.
Az Alaptörvény vonatkozó rendelkezése felhatalmazást ad arra, hogy a közrend, a közbiztonság, a közegészségügy és a kulturális értékek védelme érdekében törvény vagy önkormányzati rendeletben korlátozni lehessen a közterület meghatározott részén történő életvitelszerű tartózkodást, és feljogosítja a hatóságot arra, hogy a korlátozott övezetből való távozásra szólítson fel. Az Alaptörvény erre ad felhatalmazást, nem pedig arra, hogy büntethetővé tegyék a hajléktalan életvitelt. Nem igaz tehát az állítás, hogy Magyarország kriminalizálná a hajléktalanságot.
A gazdasági válság okozta kihívások ellenére sikerült az utcai szociális munkás szolgálatok rendszerének átalakítása révén úgy hatékonyabbá tenni a rendszert, hogy azonos ráfordítás mellett is egy-egy fenntartó a korábbinál lényegesen nagyobb összegű támogatáshoz juthatott. Hazai forrásból számos, a hajléktalan embereket támogató program részesült kiegészítő támogatásban.
A Kormány nyitott az érdemi együttműködésre az ENSZ emberi jogi mechanizmusaival, ideértve a különböző területeken működő ENSZ különleges jelentéstevőket, valamint folyamatos párbeszédet folytat az Emberi Jogi Főbiztos Hivatalával is, annak érdekében, hogy tényszerű tájékoztatást adjon a magyar jogrendszer most zajló alapvető átalakításáról. A jelentéstevők elismerik azt, hogy hazánk a módosítást követően a hajléktalanok jogait immár alkotmányos szinten védi. A Kormány megerősíti az egyetemes emberi jogi értékek és szabadságok védelmének fontosságát. A Külügyminisztérium diplomáciai csatornákon keresztül jelezte a két ENSZ jelentéstevőnek: az általuk felvetett aggályokra a Kormány részletes választ készít.
(Külügyminisztérium)