Magyarország gazdasági és kereskedelmi kapcsolatai nyolcvan százalékban az Unióhoz fűzik, a cél, hogy Magyarország képes legyen Európán kívüli területeket is bevonni az ország fejlődésébe. Wintermantel Péte ismertette a globális nyitás irányvonalait a Lánchíd Rádió Reggeli Híradó című műsorában 2014. február 4-én.

Köszöntöm a vonalban Wintermantel Péter, a Külügyminisztérium globális ügyekért felelős helyettes államtitkárát, jó reggelt kívánok!

Wintermantel Péter, helyettes államtitkár, KÜM: Jó reggelt kívánok!

Mv: Ideológiai kérdés vagy - fogalmazhatok úgy is -, hogy annak kell lennie, hogy egy ország hogyan alakítja gazdasági kapcsolatait?

Wintermantel Péter: Nem, ez egészen pragmatikus kérdés, de természetesen értékalapú választások is meghúzódnak a közgazdasági törekvéseink mögött.

Mv: Ugye az egyirányú kapcsolatok véleményem szerint bármerre is hajlanak, nem épp a függőség erősödését jelentik, mert hogy, ugye hogyha egy egészséges kiegyensúlyozottság van, akkor az inkább a biztonság felé hat. Tehát ez a kétfelé nyitás az pont, hogy azt szolgálhatja, hogy több lábon állhatunk, és ezáltal egy kicsit biztonságban érezhetjük magukat. Ez a cél húzódik meg mögötte?

Wintermantel Péter: Igen, ezért mondta államtitkár úr is a tegnapi sajtótájékoztatón, hogy diverzifikálni próbáljuk a gazdasági kapcsolatainkat. Ezért próbálnak visszamenni olyan térségekbe, ahol korábban jelen volt a magyar diplomácia, jelen volt a magyar külgazdaság. Ugye számos pontja van a világban, Afrikában, Ázsiában, ahol a Globus-konzerv vagy az Ikarus még ma is márkanév, és húzóerő. És ezeket a régi érzelmeket a mai külgazdasági eredményeinkkel és a mai kínálatunkkal együtt újra meg tudjuk lovagolni.

Mv: De itt ugye nem csak keleti nyitásról van szó, hanem ha jól tudom, akkor az Egyesült Államok felé is szeretnénk egy sokkal erősebb kapcsolatot kialakítani, illetve hát Afrika sem kimondottan a keleti világhoz tartozik.

Wintermantel Péter: Valóban, és van még egy terület, ami nagyon fontos és kevesebbet beszélünk róla, ez az arab világ. Pont itt, az arab világban két évvel ezelőtt került megrendezésre az első magyar-arab üzleti fórum, ahol 16 ország 200 üzletembere vett részt, és nekem meggyőződésem, hogy Keletközép-Európában hasonló méretű arab befektetőkkel való találkozóra lehetőséget adó rendezvényre nem igazán került még sor. És itt kilencven olyan magyar projektet kínáltunk, amelyek összesen 1,97 milliárd eurót vonzhatnak Magyarországra. Ennek az építkezésnek lesz most márciusban a következő állomása Rijádban, Szaúd-Arábiában, ahol a második magyar-arab üzleti fórumot készítjük elő. Ide is népes, több száz fős magyar üzletemberek delegációja utazik ki, és az egész arab világból várunk befektetőket és érdeklődőket.

Mv: Úgy tudjuk, az arab befektetőkről az embernek a keleti világ jut eszébe, azért akár hogy is nézzük a dolgokat. És még egy kicsit maradjunk ennél a témánál, hiszen John Lukacs Egyesült Államokban élő történész Orbán Viktor miniszterelnöknek írt levelében Paks apropóján azt írta, hogy amikor a magyarság vezetői a keletet választották, az majdnem mindig katasztrofálisnak bizonyult, és szerinte a magyarság a keletet vetette el 1956-ban és 1989-ben is. Ugyanarról a keletről beszélünk egyébként most, mint mondjuk az ötvenes években, és akkor térjünk át erre az orosz kapcsolatra egy kicsit.

Wintermantel Péter: itt szerintem többféle kelet keveredik. Tehát itt geopolitikailag, geostratégiailag és külgazdaságilag nem teljesen mindig ugyanazokról a térségekről beszélünk. De inkább, amit én mondani szeretnék ezzel kapcsolatban, hogy nekünk pont az EU belső piacokon elért sikereink, ahol tényleg immár negyedik éve közel tízmilliárd eurós kereskedelmi aktívumot értünk el. Ez mutatta meg, hogy egyenlő és kiszámítható szabályok, feltételek esetén igenis versenyképes a magyar gazdaság, és ezért merünk bátran elmenni harmadik piacokra, és ott is szerencsét próbálni.

Mv: Nem beszélve arról, hogyha ugye látjuk, hogy mennyire összenőttünk az Unióval, hogyha ott valami probléma van, akkor ha nincs másik lábunk, akkor bizony a mi gazdasági teljesítményünkön is meglátszik mondjuk egy európai válság. Ezt lehet ellensúlyozni azzal, hogy mondjuk egy olyan világgal is kapcsolatban állunk, amely mondjuk nem annyira érintett például egy ilyen európai válságban.

Wintermantel Péter: Lehet, hát persze, a túlnyomó része a magyar külgazdaságnak ugye 75-80%-a külkereskedelmi kapcsolatainknak természetesen továbbra is az Európai Unióval fog folyni belátható időn belül, de ennek ellenére fontos, hogy az a másik szegmens, az viszont minél többfelé oszolhasson el a világban, és minél több felől kaphassunk támogatást, amikor erre szükség van.

Mv: Jó, akkor térjünk rá egy kicsit a konkrétabb dolgokra. Mit profitálhatunk a keleti nyitásból, vagy fogalmazzunk inkább úgy, hogy globális nyitásból, mert szerintem az talán helyesebb kifejezés.

Wintermantel Péter: A legfontosabb, hogy érzékelhetünk egy nagyon határozott fellendülést a befektetések területén. Tehát akár Kínából, akár Japánból, akár Dél-Koreából olyan beruházások érkeztek az elmúlt években, hogyha mondjuk, csak a kínai relációt nézem, itt 2010 és 2012 között 1,9 milliárd dollár kínai befektetés érkezett. És ugye a (...)-csoport bejelentette, hogy a következő öt évben további 1,5 milliárd dollár befektetést hajt majd végre. Japánból szintén 2010 óta 1,36 milliárd eurónyi befektetés érkezett, és ugye ezek egyértelműen munkahelyeket jelentenek Magyarországon. Tehát például amiért fontos nekünk, hogy ezek a globális kapcsolataink erősöd-jenek, azért van, hogy ezáltal itthoni munkahelyet tudjunk létrehozni, a magyar gazdaság esélyeit növeljük.

Mv: Mely területeken lehet számítani ezekre a befektetésekre? Tehát mit keresnek elsősorban itt mondjuk a kínaiak, a japánok például? Milyen lehetőségeket aknáznak ki?

Wintermantel Péter: Igen, tehát a kínai, az például egy vegyipari beruházás volt. A japánok nagyon sok esetben a már meglévő autóipari beruházásokat bővítik, illetve további kiegészítő műszertechnikai beruházásokat eszközölnek. Nagyon érdekes új területe az együttműködésünk Japán kapcsán például az energetika, ahol tiszta szén projektek is beindultak, energiatárolási együttműködések is elindultak. És ha már beszéltük Paksról az előbb, az is érdekes, hogy maga ez a paksi bővítésnek az elmúlt években már azért beharangozott és eldöntött ténye, az egy csomó olyan külföldi befektetőt és érdeklődőt, gazdasági szereplőt elhozott Magyarországra, aki Pakstól függetlenül is érkeztek hozzánk, és mégis befektetés generálódott ebből az érdeklődésből. Tehát egy ilyen áttételes hozadéka is van a paksi bővítésnek.

Mv: Bármilyen egyéb politikai feltételt támasztanak-e ezek a szereplők Magyarországgal szemben? Vagy ezek szimplán, gazdasági együttműködések, melyek mindenkinek hasznosak?

Wintermantel Péter: Nem, ezek színtiszta gazdasági együttműködések. Semmilyen politikai feltételt nem támasztanak velünk szemben.

Mv: Köszönöm szépen. Wintermantel Pétert, a Külügyminisztérium globális ügyekért felelős helyettes államtitkárát hallották.

(Lánchíd Rádió/Külügyminisztérium)