Ódor Bálint, a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős helyettes államtitkára szerint nincs alternatívája az európai uniós integráció erősítésének, mélyítésének, ez azonban nem kezdheti ki az EU egységét.
Az európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár a Magyar Külügyi Intézet (MKI) 2012. december 17-i, az EU helyzetét értékelő rendezvényén azt mondta, a válságkezelésben az idei év áttörést hozott, mert úgy tűnik, ezúttal hosszabb időszakra stabilizálódhat az euróövezet helyzete, mint a korábbi döntések következtében, így jövő nyárig viszonylag jók a kilátások.
Fontos az is, hogy nemcsak a "tűzoltó jellegű" döntéseket hozták meg az azonnali gondok megoldására, hanem elkezdtek gondolkodni hosszú távú kérdésekről is, fogalmazott. Hozzátette, ez persze nem jelenti azt, hogy a válság megoldódott volna, a strukturális reformokat folytatni kell.
Jó eredménynek nevezte azt is, hogy az elmúlt fél évben sikerült megegyezniük a tagállamoknak, hogy a gazdasági és monetáris unió mely területeit kell megerősíteniük. Az euróövezeten kívüli országok részéről felmerült az igény, hogy ezek a törekvések ne kezdjék ki az unió egységét, törekedjenek az eddigi vívmányok megőrzésére, mutatott rá. Megjegyezte, az integráció mélyítésének mindenesetre nincs alternatívája.
A gazdasági és monetáris unióval kapcsolatban kiemelte, annak monetáris része eddig jóval előrébb járt, ezért elengedhetetlen a gazdaságpolitikák koordinációja. Emellett a bankunió létrehozása is lényeges lépés, vélekedett. Hozzáfűzte, az ezekhez szükséges intézkedéseket elsősorban az euróövezeten belül hozzák meg, de nyitva hagyják az együttműködés lehetőséget a többi ország előtt is.
Kiemelte, hosszabb távon is fenntarthatóvá kell tenni az euróövezetet, ehhez erősíteni kell a tagállamok között a költségvetési fegyelmet, csökkenteni kell az adósságukat, továbbá erősíteni kell az országok között a szolidaritást. Ez utóbbit kívánják a déli tagállamok, és bár a nettó befizetők ódzkodnak tőle, a válságkezelés nem képzelhető el a szolidaritás erősítése nélkül, hangsúlyozta.
Úgy vélte, az uniós ügyek szempontjából meghatározó, hogy jövő ősszel Németországban választásokat tartanak, ezért 2014-re és az utáni évekre tolódott ki több téma is. Emellett az európai parlamenti választások is befolyásolhatják a közeljövő eseményeit, jegyezte meg.
Ódor Bálint előadásában beszélt arról is, hogy a következő többéves (2014–2020) költségvetési keret ügyében az uniós állam-, illetve kormányfők nagyot léptek a megállapodás felé november végi ülésükön, már közel a végeleges egyetértés, mert nincsenek nagyon távol egymástól az álláspontok. Nincs kitűzött időpontja a tárgyalások folytatásának, de arra lehet számítani, hogy 2013 első negyedévében megegyeznek az uniós tagállamok a kérdésben, közölte.
Arra is kitért, hogy az elmúlt fél évben az uniós bővítés lassulása volt tapasztalható, pedig fontos lenne, hogy a folyamat legalább az eddigi ütemét megőrizze. A bővítés azért is fontos, mert így a nyugat-balkáni országokat ösztönözhetik belső reformjaik továbbvitelére, mondta. Hozzátette, a csatlakozási folyamat bonyolultabbá vált az elmúlt időben, ezért is lassult le.
Marján Attila, az MKI európai kutatási igazgatója azt mondta, 2014-ig szinte semmi sem történik majd az unióban, a politikailag érzékenyebb kérdéseket elhalasztják. Úgy tűnik, a korábbi ambíciókból taktikai okokból visszavettek a politikai vezetők, és inkább kisebb lépésekkel akarnak haladni, vélekedett.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a válságnak nincs vége, bármikor bekövetkezhet egy újabb kedvezőtlen fordulat a gazdaságban. Görögország helyzete még mindig nagy gondot okoz, és hamarosan Nagy-Britannia uniós ügyekben tanúsított álláspontja is problémát jelenthet, mutatott rá. Úgy látja, Franciaországnak is hatalmas gazdasági kihívásokkal kell szembenéznie, a versenyképessége folyamatosan csökken, és a jövőben komoly egyensúlytalanságok alakulhatnak ki az országban, ami az egész unióra hatással lehet.
Hangoztatta, a növekedés jelentheti a kiutat a válságból, azonban kevés olyan uniós eszköz áll rendelkezésre, amely minden országban hasonlóan ösztönözheti a növekedést, ennek lehetősége ugyanis az országok sajátos helyzetétől függ.
(MTI)
