Magyarország érdeke, hogy az euróövezet problémái minél hamarabb megoldódjanak és Európa megerősödjön – hangsúlyozta Ódor Bálint. A külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkára, a Magyar Külügyi Intézetben tartott előadást az EU helyzetéről 2011. december 12-én.

Ódor Bálint elsőként áttekintette, milyen intézkedésekről sikerült megállapodást elérniük az EU állam-, illetve kormányfőinek december 8-án és 9-én. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: nagy szükség van arra, hogy középtávon egy fiskális unió mellett kötelezzék el magukat az eurózóna tagjai, ebből a szempontból pedig sikeres volt a csúcstalálkozó. „Sikerült olyan döntéseket hozni, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy az euróövezet stabilitása, a piaci bizalom erősödjön” – húzta alá.

Ódor külön kiemelte, hogy megnövelték az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz (EFSF) „tűzerejét”, forrásait megnégyszerezték, az IMF-en keresztül pedig további 200 milliárd eurót biztosítanak a tagállamok a segítségnyújtáshoz. Ódor szerint az Európai Központi Bankról és annak államkötvény-vásárlási politikájáról is jelentős döntés született a csúcson.

Megelőző intézkedések, automatikus szankciók

A helyettes államtitkár fontosnak tartja, hogy a magyar elnökség alatt elfogadott hatos jogszabálycsomag megerősíti a Stabilitási és Növekedési Egyezmény megelőzési ágát, és lehetővé válik, hogy ne csak utólagosan lehessen szankcionálni az államháztartási hiányt. Ódor szerint ugyancsak alapvető jelentőségű a makro-egyensúlytalansági eljárás bevezetése. Szerinte szükséges olyan automatikus korrekciós mechanizmusok létrehozása is, amelyek a költségvetési hiány csökkentését célozzák.

Ódor kiemelte, hogy az európai szemeszter elnevezésű gazdasági koordinációs mechanizmusnak nagy szerepe van a nemzeti költségvetések kialakítása során, és amennyiben egy ország túlzott deficit eljárás alatt van, vagy nem tartja be a 3 százalékos hiányküszöböt, a jövőben automatikussá válnak a szankciók vele szemben. Ódor aláhúzta: a múl heti EU-csúcson létrejött új megállapodás értelmében már fordított többségre van szükség a tagállamok között, hogy a bizottsági eljárást leállítsák, és megelőzzék a túlzott deficit miatt életbe lépett szankciókat.

Születőben az új szerződés

Ódor Bálint emlékeztetett: az eredeti cél az volt, hogy mind a 27 tagállam bevonásával, a jelenlegi unióról szóló szerződés módosításával fogadják el az új intézkedéseket, erre azonban Nagy-Britannia nemet mondott. Ezért most egy külön szerződés készül az eurózóna-tagok részvételével, illetve várhatóan az eurózónán kívüli uniós tagállamokkal, amelyek Magyarországhoz hasonlóan a szerződés aláírása előtt a nemzeti parlamentjeikkel is egyeztetnek a kérdésben.

A magyar állásponttal kapcsolatban Ódor leszögezte: „mi nem hajózunk egy csónakban a britekkel vagy a dánokkal”, Magyarország a jogi kötelezettségen túlmenően politikai és gazdasági célkitűzésnek is tekinti, hogy belépjen az eurózónába.

A helyettes államtitkár szerint körülbelül három hónap alatt lehet a szerződéstervezet részleteit kidolgozn. „Egy politikai megállapodás már van, jogi kötelezettség még nincs, a szerződés tartalmáról pedig megindul a tanácskozás a héten” – fogalmazott. A tagállamok márciusban szeretnék elfogadni ezt a különálló szerződést, de a nem titkolt hosszú távú cél Ódor szerint az, „hogy ezt emeljük be az EU-s szerződéses keretek közé, amint megvan rá a lehetőség”.

Fontos üzenet a piacoknak

A helyettes-államtitkár hangsúlyozta: Magyarország abban érdekelt, hogy az eurózóna megoldja problémáit és Európa megerősödjön. Szerinte nagy szükség volt arra, hogy „egyértelmű üzenetek legyenek, erősítsük az eurót, a piacok bizalmát, és a tagállamok elkötelezzék magukat egy szorosabb költségvetési koordináció és felügyelet mellett”.

Ódor ugyanakkor óva intett attól, hogy az eurózónán belül születő megállapodások a belső piac működését is érintsék. „Ez nagyon fontos, a belső piac 27-es integritása meg kell, hogy maradjon” – húzta alá.

Ódor Bálint örömét fejezte ki, hogy a Bizottságnak még nagyobb szerepe lesz a jövőben a válságkezelés során:„Magyarországnak az a garancia, ha a közösségi módszerek működnek, ez egy nagyon fontos dolog. A válsághelyzetben a kormányköziség erősödött, ez most fontos volt, de csak ideiglenesen.”

Az államtitkár szerint nem az a kérdés, hogy hány sebességű Európa van, hanem hogy hány Európa. „A magyar cél, hogy egy Európa legyen, lehetnek különböző integrációs fokok, de a lényeg, hogy közöttük járható legyen az út” – mondta Ódor Bálint.

Folytatni kell a bővítést

A bővítéssel kapcsolatban Ódor rámutatott: továbbra is lényeges, hogy „ne zárjuk be a kapukat”, és hogy a bővítési folyamat folytatódjon. A helyettes államtitkár megerősítette, Magyarország számára különösen fontos, hogy a Balkán stabilizálódjon ezért is támogatja Budapest a bővítés folytatását.

Ódor szót emelt a szerb tagjelöltség megadása mellett, és reményét fejezte ki, hogy bár ezen a csúcson nem sikerült megállapodni ennek megadásáról, már februárban előrelépés történhet ezen a téren, hiszen szerinte Szerbia teljesítette a neki szabott feltételeket. „Szerbia a Nyugat-Balkánon nagyon fontos stabilizáló ország, reméljük, ügyében minél előbb megszületik a döntés” – mondta a helyettes államtitkár, aki egyúttal sürgette a csatlakozási tárgyalások megkezdését Montenegróval.

(eu.kormany.hu)