Tisztességes tehermegosztásra van szükség az EU-országok között az ukrajnai helyzet éleződése kapcsán - mondta Győri Enikő, a magyar Külügyminisztérium EU-ügyi államtitkára újságíróknak 2014 március 18-án Brüsszelben, miután az uniós országok Európa-ügyi tárcavezetői áttekintették a csütörtök-pénteki EU-csúcs témáit.

Az úgynevezett Általános Ügyek Tanácsának ülésén a tehermegosztás témája abban az összefüggésben merült fel, hogy ha az unió gazdasági intézkedéseket hoz Oroszországgal szemben, a várható orosz ellenlépések eltérő mértékű hatást gyakorolhatnak az egyes uniós országok nemzetgazdaságára.

Az államtitkár megerősítette, hogy az EU-csúcs második napján aláírják a korábban kidolgozott EU-ukrán társulási megállapodás politikai részét.

Eredetileg szintén a dokumentumcsomag részét képezte az átfogó és mély szabadkereskedelmi egyezmény. Ezt egyelőre nem írják alá, de az EU egyezmény hiányában is, egyoldalúan vámkedvezményt biztosít az unióba irányul ukrán árucikkeknek, a tervek szerint idén április és november között mintegy 500 millió euró értékben, főként mezőgazdasági és nehézipari termékek vonatkozásában.

Az EU-csúcs eredetileg kitűzött napirendi pontjait - iparpolitika, klímacélok (a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése), illetve energiapolitika - meg fogják vitatni a résztvevők, és minden bizonnyal elfogadják majd az előkészített dokumentumokat, de a tanácskozás alaphangját nyilvánvalóan az ukrajnai válság fogja meghatározni. Ez uralja majd a csütörtök esti munkavacsorát - közölte Győri Enikő.

Az energiapolitika egyébként - hívják fel a figyelmet uniós diplomaták - mintegy "átvezet" az ukrán válsághoz, hiszen egy mindeddig mindenki által elkerülendőnek tartott gazdasági háború esetén az orosz ellenlépések egyike nyilvánvalóan az energiaszállítás leállítása lehetne.

Az EU soros görög elnöksége az Általános Ügyek Tanácsának ülése után tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy az ukrajnai helyzet további eszkalálódása várható. Uniós, illetve tagállami diplomaták és vezető tisztségviselők ugyanakkor elzárkóznak attól, hogy megjósolják, vajon az EU-országok állam-, illetve kormányfői döntenek-e messzemenő gazdasági hatással járó, Oroszországgal szembeni intézkedésekről, vagy csupán a vízumtilalommal és vagyonbefagyasztással sújtottak névsorát kívánják kibővíteni.

A magyar külügyi államtitkár beszámolt arról, hogy az uniós országok Európa-ügyi tárcavezetői az e heti EU-csúcs előkészítése mellett áttekintették az Európai Bizottság azon javaslatát is, amely a jogállamiság hatékonyabb ellenőrzését, az ilyen kérdésekben való uniós fellépés eljárásrendjének kialakítását célozza. Magyarország azon országok közé tartozik - közölte Győri Enikő -, amelyek óvnak az elhamarkodott döntéshozataltól, szükségesnek tartják az indítványok alapos kiérlelését.

Magyar álláspont szerint kérdéses, hogy a jelenlegi uniós szerződéses keretek közt a brüsszeli bizottsági elképzelések megvalósíthatók-e. Szem előtt kell tartani azt is, hogy a jogállamiság tiszteletben tartását illetően keveredhetnek egymással jogi és politikai aggodalmak. Azt is hangsúlyozta a magyar államtitkár, hogy az uniós alapszerződés az európai alapértékek hangsúlyozása mellett követelményként fogalmazzák meg az egyes tagállamok nemzeti identitásának, saját alkotmányos rendjének tiszteletét is.

(MTI)