Meg kell találni a növekedésnek azokat a forrásait, amelyek nem okoznak eladósodást, éppen ezért fontos, hogy megtartsuk a kohéziós kiadások nagyságát a következő hétéves költségvetési időszakban is, hangsúlyozta Győri Enikő a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára a „Regionális politika a többéves pénzügyi keret tükrében” című konferencián a Parlamentben 2012. június 5-én.

A többéves pénzügyi keretről szóló hazai társadalmi egyeztetés harmadik állomásaként megrendezett tanácskozást a Külügyminisztérium és az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága közösen szervezte.

Győri Enikő, a konferencia moderátora emlékeztetett arra, hogy Magyarországon kerékpárutaktól kezdve iskolákon át kórházakig vagy hulladéklerakókig számtalan beruházást finanszíroztak kohéziós pénzből. „Az EU-ban a politikai klíma jelenleg nem segíti azt, hogy a következő időszakban is rendelkezésekre álljanak ezek a források” – figyelmeztetett Győri, hozzátéve, hogy a kohézió megvédéséért folytatott küzdelem mellett fontos, hogy a pénzek felhasználását is hatékonyabbá tegyük. „A kohéziós politika egy lehetőség, rajtunk múlik, hogyan tudjuk használni” – mondta az államtitkár.

Hörcsik Richárd, az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának elnöke megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a kohéziós források csökkentése élesen szemben áll a regionális politika célkitűzéseivel és ellentétes Magyarország érdekeivel is. „Számunkra kiemelt prioritás hogy ne a fejlesztési politika váljon a lefaragások áldozatává” – mondta Hörcsik, rámutatva arra, hogy a kohéziós politika hatékony növekedésösztönző eszköz, amire „nagy szüksége van Európának ebben az időszakban”.

Közép-Európa: remény a növekedésre

Földi Enikő, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium kiemelt fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy a regionális politika a gazdaság eredményességére tud hatni, márpedig Közép-Európa az a térség, amely magában hordozza a növekedés reményét. Szerinte ugyanakkor ennek eléréséhez nagy szükség van a kohéziós pénzekre.

A helyettes államtitkár jelezte, a hét magyarországi régióból hat az EU legfejletlenebb térségei közé tartozik, a Bizottság javaslata pedig éppen innen vonna el forrásokat. A fejlesztési források 20 százalékának csökkentése Magyarország számára nem elfogadható.

Nehéz minden tagállamnak megfelelni

Johannes Hahn regionális politikáért felelős uniós biztos beszédében megvédte az Európai Bizottság többéves költségvetésre vonatkozó – a kohéziós országok által sokat bírált – javaslatát.

Szerinte már csak azért is jó a szóban forgó elképzelés, mert egyetlen olyan pontja sincsen, amelyet valamennyi tagállam kifogásolna. „Természetesen nehéz olyan javaslatot kidolgozni, amely mind a 27 tagállamnak egyformán megfelel” – tette hozzá Hahn, aki szerint a bizottsági javaslat félúton van az Európai Parlament és a nettó befizető tagállamok követelései között is, így valamennyi félnek jó tárgyalási alapot jelent. A biztos elismerte ugyanakkor azt is, hogy Magyarországon a kohéziós politika a legrelevánsabb tényezője a növekedésnek és a munkahelyteremtésnek, és sokat sikerült ebből profitálnia a múltban.

Elfogadhatatlan a kohéziós források csökkenése

Deutsch Tamás, az Európai Parlament regionális fejlesztési bizottságának tagja szerint aggasztó, hogy a Bizottság javaslata a jelenlegi időszakhoz képest közel 20 milliárd euróval kevesebb kiadást irányoz elő kohéziós politikára. Deutsch szerint a Bizottság által javasolt 2,5 százalékos GDP-arányos támogatási felső korlát (capping) helyett egy lépcsőzetes capping méltányosabb megoldást jelentene.

Mile Lajos, az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának alelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy már most is élesen polarizálódtak a tagállami álláspontok a költségvetési tárgyalásokon. Mile szerint nem fogadható el, hogy a kohéziós pénzek a gazdaságilag erősebb, fejlettebb tagállamokhoz áramoljanak át. Szerinte meg lehet érteni a takarékosság mellett érvelő tagállamokat is, „ugyanakkor nem szabad a meglévő fejlettségbeli különbségeket konzerválni”.

Nógrádi Zoltán, az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának jelentéstevője szerint a kohéziós politika kedvezményezett országai EU-ba történő belépésükkel áldozatokat vállaltak többek között az egységes belső piachoz való csatlakozásukkal, a nettó befizetők pedig cserébe felzárkózást ígértek nekik. „Úgy tűnik, most ebből akarnak kihátrálni” – állapította meg Nógrádi. A nettó befizetők magatartása szerinte azért sem megfelelő, mert sokat köszönhetnek a bővítésnek, a kohéziós pénzek egy része ugyanis visszavándorol hozzájuk. Nem pénzügyi vita ez, hanem az értékek vitája, értékelte a költségvetési alkudozást Nógrádi.

Kerekasztal a kohéziós források felhasználásáról

A konferenciát záró kerekasztal-beszélgetést Csaba László, a Közép-Európai Egyetem tanára vezette fel. Egyebek közt rámutatott, hogy a kohéziós politikánál a beruházásnak nem közvetlenül kell megtérülnie, hanem lehetőséget kell teremtenie a befektetések élénkítéséhez, ezért lenne nagy szükség annak megtartására.

A beszélgetés résztvevői – Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója, Dancsó József Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetségének elnöke, Futó Péter, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének elnöke, Gláser Tamás, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Ellenőrző Bizottságának alelnöke, valamint Szalóki Flórián a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség integrációs elnökhelyettese – elsősorban a kohéziós források lehívásának, illetve nagyobb arányú felhasználásának lehetőségeit tekintették át.

(eu.kormany.hu)