Magyarország és Németország egyetért abban, hogy az Európai Bizottság (EB) elnöki tisztségét az uniós szerződések szellemének megfelelően konszenzussal kell betölteni - mondta az MTI-nek kedden Berlinben a Külügyminisztérium uniós ügyekért felelős államtitkára.

Győri Enikő a német kancellár EU-ügyi főtanácsadójával, Nikolaus Meyer-Landruttal folytatott tárgyalását összegezve elmondta: arra kell törekedni, hogy az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanács a lehető legnagyobb egyetértéssel jelölje az EB következő elnökét.

Nemcsak a személyről van szó, hanem a következő ötéves ciklus bizottsági programjának súlyponti elemeiről is - tette hozzá az államtitkár, hangsúlyozva: Magyarország éppen azt képviselte a legutóbbi uniós csúcson, hogy először a program "prioritásairól" kell megállapodni, és "ha megvan a tartalom, akkor ahhoz kell megkeresni az embert".

A csúcstalálkozón volt egy "valóban kisebbségben lévő országcsoport", köztük Magyarország, amely szorgalmazta, hogy a tanács a szerződések előírásai alapján járjon el, mert "tiszteletben kell tartani a saját szabályainkat". Végül ez az álláspont érvényesült, és így ez az országcsoport "a helyükre billentette a dolgokat" - mondta Győri Enikő.

A tanács megbízta a testület elnökét, Herman Van Rompuy-t, hogy kezdjen konzultációkat az Európai Parlament képviselőivel az EB elnöki tisztségének betöltéséről. A következő, június végi uniós csúcson ez a konzultációs folyamat is napirendre kerül, más témák, mindenekelőtt a klíma- és energiapolitika kérdésköre mellett.

Az államtitkár az utóbbival kapcsolatban elmondta, hogy jelentős elmaradás tapasztalható a közös energiapiac kialakításáról és a hálózatok összekapcsolásáról a 2011-es magyar uniós elnökség idején elfogadott tervek megvalósításában. Az ukrajnai válság azonban "jó lehet arra, hogy felébredjünk, és sürgősen megcsináljuk, amit az utóbbi három évben kellett volna" - tette hozzá Győri Enikő.

Hangsúlyozta: Magyarország a földgáztározó-kapacitás bővítése és a hálózatok összekapcsolása területén "az EB által is elismerten nagyon sokat tett", de a közösség egészét tekintve új lendületet kell adni a fejlesztéseknek, mert gondoskodni kell az energiaellátás biztonságáról és az uniós gazdaság versenyképességének erősítése céljából csökkenteni kell az energiaárakat.

Magyarország és Németország "érti egymást" abban is, hogy a közép-európai térség orosz energiafüggőségének csökkentését az útvonalak és a források bővítésével, diverzifikációjával lehet enyhíteni, amihez a Déli Áramlat földgázvezetékre is szükség van - mondta az államtitkár.

A klímapolitikával kapcsolatban kiemelte, hogy a visegrádi országok közösen azt az álláspontot képviselik, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez minden tagállamnak a gazdasági erejéhez mérten kell hozzájárulnia.

(MTI)