Meg kell őrizni a kohéziós politika forrásainak jelenlegi nagyságát, és továbbra is a kevésbé fejlett térségek felzárkóztatására kell összpontosítani a támogatásokat – hangsúlyozta Martonyi János az Általános Ügyek Tanácsának ülésén 2011. november 15-én. A magyar külügyminiszter ismertette az erős kohéziós politikában leginkább érdekelt 13 tagállam közös álláspontját.

A brüsszeli tanácsülésen a miniszterek első ízben vitatták meg részleteiben az Európai Unió 2014 és 2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretének (MFF) bizottsági tervezetét. Különösen a kohéziós források, valamint a közös agrárpolitika (KAP) pénzügyi feltételei körül alakult ki élénk vita.

A „Kohézió Barátai” elnevezésű országcsoport november 10-i budapesti találkozóján alakította ki közös induló álláspontját, amelynek kifejtésére az érintett tagállamok a magyar külügyminisztert kérték fel.

Felszólalásában Martonyi János hangsúlyozta, hogy a kohéziós politika erős, integrált fejlesztési eszköz, amelyet a jelenlegihez hasonló szinten kell finanszírozni. Kiemelte, hogy a kohéziós politika nem avult el, és nem kidobott pénz, épp ellenkezőleg, nagy jelentősége van az Európa 2020 stratégia céljainak megvalósításában. A kohéziós politika hatékonyságát pedig a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez való hozzájárulása alapján kell megítélni – mutatott rá a kohéziós tagállamok nevében a magyar külügyminiszter.

A 13 ország javaslatait ismertetve Martonyi egyebek között felhívta a figyelmet arra, hogy a kohéziós forrásokat a kevésbé fejlett régiókra kell összpontosítani, egyszerűbbé és rugalmasabbá kell tenni a forrásfelhasználás szabályait. Tisztességesen és kiegyensúlyozottan kell alkalmazni az úgynevezett makrogazdasági feltételesség elvét – amely alapján a miniszter szerint a regionális és helyi kedvezményezetteket a kohéziós források felfüggesztésével büntetnék a központi kormányzatok nem elég felelősségteljes költségvetési politikájáért. A „Kohézió Barátai” csoport szerint meg kell őrizni az áfa költségként való elszámolhatóságának mostani szabályait és a jelenlegi társfinanszírozási arányokat is.

Elfogadhatatlan a kohéziós források megnyirbálása

Martonyi János a Tanács ülésén ismertette a kohéziós politikával és az agrárpolitikával kapcsolatos magyar álláspont fő elemeit is.

Magyarország számára elfogadhatatlan a kohéziós politikára szánt források megnyirbálása, miközben majdnem minden más kiadási tétel növekedik. Budapest a kohéziós politika alapelvével ellentétesnek tartja a Bizottság ama törekvését is, hogy a kohéziós forrásokat különböző mechanizmusok révén a fejlettebb térségekbe csoportosítsák át a kevésbé fejlett régiók rovására. A külügyminiszter szerint Magyarország számára politikailag elfogadhatatlan az is, hogy a rendelkezésére álló kohéziós források a 2007 és 2013 közötti pénzügyi időszakhoz képest a bizottsági javaslat értelmében mintegy 20 százalékkal csökkennének.

Az ülést követő sajtóértekezleten a miniszter megismételte, hogy a Bizottság kohéziós politikára vonatkozó javaslatai hátrányosan érintenék Magyarországot, hiszen az új feltételrendszer miatt a jelenleginél kevesebb forráshoz jutna hozzá. Magyarország pozícióját különösen a támogatások egységes – a bruttó hazai termékre (GDP) vetített 2,5 százalékos – felső határára vonatkozó bizottsági javaslat és a hazánknak megelőlegezett alacsony növekedési prognózis rontja le – emlékeztetett Martonyi János. Magyarország számára nem kielégítő a Bizottság ama elképzelése, hogy három év múlva egy felülvizsgálat keretében kiigazíthatják a hazánknak allokált forrásokat, amennyiben a tényleges gazdasági növekedés gyorsabbnak bizonyul a mostani bizottsági előrejelzésnél – tette hozzá.

Sok múlik Magyarország teljesítményén is

A külügyminiszter szerint a magyar diplomácia mindent megtesz, hogy érvényesítse Magyarország sajátos érdekeit, „csapataink harcban állnak” – fogalmazott. Ugyanakkor utalt arra, hogy sok múlik az ország teljesítményén is, fel kell gyorsítani a jelenlegi források felhasználását és a következő években hiteles növekedési pályát kell felmutatni.

„Gyengének” nevezte a Bizottság azon érvelését, miszerint a támogatások felső határának csökkentését a tagállamok gyengébb abszorpciós (forráslehívási) képessége indokolja. Szerinte ez a korábbi felzárkóztatási politika kritikája, és felidézte, hogy a kevésbé fejlett régiók támogatásánál jóval többe került az EU-nak az adósság súlya alatt megroggyant tagállamok megmentése.

A miniszter azt is jelezte, hogy Magyarországnak a mezőgazdasági támogatási politika átalakítását illetően is vannak kifogásai. Így például az agrártermelők számára túlzottan megterhelőnek tartja a közvetlen kifizetések „zöldítését”. A KAP-pal kapcsolatos magyar aggodalmak azonban nem annyira markánsak, mint a kohéziós politika ügyében. Úgy vélte, sikerül megőrizni a KAP-ot mint hagyományos, erős közösségi politikát.

Lopakodó fragmentáció

A tanácsülés másik kiemelt témájával, a decemberi EU-csúcs előkészítésével kapcsolatban Martonyi sajtóértekezletén elmondta, december 9-én, az Európai Tanács ülésén gazdaságpolitikai kérdések állnak majd az előtérben. A magyar diplomácia vezetője utalt arra is, hogy a Tanácsban többen hangsúlyozták, hogy az EU alapszerződésének esetleges módosítása csakis mind a 27 EU-tagállamra vonatkozóan képzelhető el. Azaz a tagállamok szűkebb köre – így például a 17 euróövezeti ország – egymás közt nem állapodhat meg az általános uniós játékszabályok megváltoztatásában.

Martonyi János szerint az igazi kockázat nem is a „kétsebességes Európa” lenne, hanem egy „lopakodó fragmentáció”, aminek eredményeképpen „két vagy három Európa” jön létre. Elképzelhetőnek mondta a szerződésmódosítást, de szerinte át kell gondolni, hogy új épületre van-e szükség vagy csak felújításra.

(eu.kormany.hu, MTI)