Magyarország Németországgal is kész párbeszédet folytatni az alaptörvény tervezett módosításáról – mondta Győri Enikő, a Külügyminisztérium uniós ügyekért felelős államtitkára az MTI-nek Berlinben.
Az államtitkár 2013. március 7-én kezdődött kétnapos hivatalos látogatása keretében megbeszélést folytatott Nikolaus Meyer-Landruttal, a német kancellár európai ügyi főtanácsadójával és Michael Linkkel, a német Külügyminisztérium államminiszterével.
Győri Enikő az MTI kérdésére elmondta: német partnereivel elsősorban az uniós integráció és a gazdasági, pénzügyi válság kezelésének aktuális kérdéseiről tárgyalt, de az alaptörvény tervezett módosítása is szóba került.
Hozzátette: Michael Linkkel abban állapodtak meg, hogy a magyar fél megküldi a javasolt módosítások szó szerinti fordítását és a változtatásokra vonatkozó valamennyi anyagot, és e szövegek alapján konzultálnak majd, ha kérdések merülnek fel. „A problémákat nem sajtón keresztüli üzengetésekkel, hanem értelmes párbeszéd útján” kell megvitatni – mondta Győri Enikő, utalva Michael Link egy írására, amely a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lapban jelent meg kedden.
A német liberális politikus a Magyarországnak jogállamnak kell maradnia című cikkében egyebek között aggasztóak nevezte az Alkotmánybíróság jogkörét érintő törvényjavaslatokat, és hangsúlyozta: „még a látszatát is el kell kerülni annak, hogy megkérdőjeleződik a hatalmi ágak szétválasztása”.
Győri Enikő elmondta: Michael Link 2013. március 5-i cikkére levélben is válaszolt, és német partnerének továbbította Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter Thorbjorn Jaglandnak, az Európa Tanács főtitkárának 2013. március 7-én küldött levelét is. Hangsúlyozta: Magyarország mindenkivel kész párbeszédet folytatni „konkrétumok alapján”.
Győri Enikő a német Külügyminisztérium államminiszterével folytatott megbeszéléséről elmondta: Románia és Bulgária schengeni csatlakozásának ügyével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy Magyarország stratégiai partnerként tekint Romániára, és továbbra is támogatja felkészülését a belső határőrizet nélküli uniós övezethez való csatlakozáshoz.
A tárgyaláson áttekintették az Európai Unió balkáni bővítését célzó folyamat alakulását is, és elemezték Szerbia felkészülését az uniós tagságra. Az államtitkár ezzel kapcsolatban kiemelte: a bővítési folyamat hitelességéhez szükség van arra, hogy az EU is „tegyen gesztusokat”, és honorálja az eredményeket. Magyarország megítélése szerint Szerbiával meg kell kezdeni a csatlakozási tárgyalásokat. Belgrád „nagyon komolyan veszi a felkészülést”, a csatlakozási tárgyalások megnyitásához pedig nem szabad „lehetetlen feltételeket támasztani” és figyelembe kell venni, hogy „a balkáni háborúk árnyékában” Szerbia és Koszovó is komoly belpolitikai kockázatot vállal az EU-hoz való közeledéssel összefüggésben kezdett párbeszéddel.
Nikolaus Meyer-Landruttal, Angela Merkel kancellár európai ügyi főtanácsadójával folytatott tárgyalásáról az államtitkár elmondta: Magyarország és Németország nagyon hasonlóan ítéli meg a válságkezelés problémáit és az EU versenyképességének növelését szolgáló lehetséges stratégiákat. Mindkét ország elutasítja, hogy az államháztartási hiány növelése árán élénkítse a gazdaságot, és egyszerre törekszik a fiskális konszolidációra és a növekedés beindítására.
Hozzátette: Magyarország reméli, hogy az Európai Bizottság elfogadja majd az áprilisban véglegesítendő konvergencia programot, és kéri Németország támogatását ahhoz, hogy kikerülhessen a túlzottdeficit-eljárás alól.
Németország látja, hogy a Magyarországon is elvégzett strukturális reformoknak „van növekedési áruk”, és türelemre van szükség, mert az eredmények nem látszanak azonnal. Németország továbbá elismeri, hogy a munkaerőpiaci átalakítás jelentős esély a versenyképesség növekedésére, ami kulcsfontosságú az EU-n belüli felzárkózásban és az EU külső versenyképességének fokozásában is – mondta Győri Enikő.
A gazdasági és pénzügyi unió elmélyítésével kapcsolatban Magyarország és Németország egyetért abban is, hogy más kötelezettségek vonatkoznak az euróövezeti tagokra, mint az övezeten kívüli uniós tagállamokra, amelyek csak önkéntes alapon vesznek részt az övezeten belüli integrációt elmélyítő reformokban – mondta Győri Enikő.
Az államtitkár kétnapos berlini látogatása során részt vesz az OPAL elnevezésű nemzetközi kutatási projekt konferenciáján is. A projekt célja annak feltárása, hogy a nemzeti parlamentek milyen szerepet töltenek be az uniós ügyek alakításában.
(MTI, Külügyminisztérium)
