Gyors eredményekre van szükségük az EU-országoknak az energiafüggőség csökkentése terén - hangsúlyozta2014. május 13-án Brüsszelben Győri Enikő, a külügyminisztérium EU-ügyi államtitkára, aki részt vett az uniós tagállamok európai ügyekkel foglalkozó tárcavezetőinek tanácskozásán.

"Nincs vesztegetni való időnk" - ismertette az újságírókkal az ülésen általa elmondottak lényegi üzenetét. Értékelése szerint az ukrajnai válság, illetve az orosz magatartás nyomán vészhelyzet állt elő az energiabiztonság tekintetében. Az unióban megfelelő energetikai összeköttetéseket kell biztosítani, azon belül ki kell építeni az észak-déli összeköttetést, továbbá lehetővé kell tenni a gázvezetékek mindkét irányban történő hasznosítását - mondta.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország ennek érdekében megtesz minden tőlük telhetőt, így például megvalósította a magyar-szlovák összeköttetést is, mégpedig közpénzek segítségével, mert a piac túl költségesnek ítélte a projektet.

Győri Enikő elmondta, hogy e héten Pozsonyban a visegrádi csoport (V4) országainak miniszterelnökei - amellett, hogy részt vesznek a Globsec biztonságpolitikai fórumon - megbeszélést is folytatnak egymással. Ezt a kormányfői találkozót most Brüsszelben külön megbeszélésen készítették elő a V4-ek Európa-ügyi tárcavezetői. A magyar államtitkár szerint a pozsonyi megbeszélésen konkrét eredmények várhatóak egyebek közt energiabiztonsági vonatkozásban.

A keddi brüsszeli uniós egyeztetésnek az ukrajnai válság és az azzal összefüggő energiabiztonsági kérdéskör megvitatása mellett alapvetően a június végén tartandó EU-csúcstalálkozó előkészítése volt a célja. A csúcs napirendjén szerepel majd az uniós országok gazdaságpolitikájának összehangolását célzó idei "európai szemeszter" lezárása, a bel- és igazságügyi együttműködés megújítása, valamint a klíma- és energiapolitika kérdésköre.

Ez utóbbin belül az energiapolitikai területet világosan meg kell különböztetni a fentebb említett energiabiztonsági témakörtől. Az energiapolitika úgy függ össze a klímapolitikával, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának a csökkentése, mint fontos uniós célkitűzés csak úgy valósítható meg, ha a tagországok "tisztább" energiaforrásokat használnak fel, és ennek érdekében jelentős beruházásokat eszközölnek.

A kibocsátás csökkentésének uniós célkitűzését azonban - figyelmeztetett Győri Enikő - tisztességes teherelosztás mellett kell elérni. Megjegyezte, hogy egyes uniós tagországok - így például az északiak - azokban a tagországokban szeretnék a legnagyobb kibocsátáscsökkentést előírni, ahol az a költségek oldaláról nézve a leghatékonyabbnak ígérkezik. A visegrádi országok, valamint a románok, bolgárok és horvátok azonban egyeztetett álláspontként ragaszkodnak ahhoz, hogy a kibocsátáscsökkentési ambíciókat a tehervállalás mértékéhez szabják.

Győri Enikő elmondta, hogy a júniusi EU-csúcson új döntéseket ezen a területen nem kell hozni, csupán a helyzetet fogják áttekinteni a vezetők. Arra vigyázni kell - tette hozzá -, hogy az EU ne tegyen olyan mértékű kibocsátáscsökkentési vállalást, ahová a világ többi része már nem hajlandó követni.

Ami a migrációs politikát illeti, a keddi brüsszeli tanácskozáson megállapodtak abban, hogy a júniusi EU-csúcsra előterjesztés készül, amely figyelembe veszi azoknak a tagországoknak a szempontjait, amelyekre nagy migrációs nyomás nehezedik. A magyar államtitkár azonban megjegyezte: nem csupán dél felé, hanem keletre is kell tekinteni, hiszen például Magyarország mind az illegális határátlépések, mind a beadott menekültkérelmek számát illetően az erős nyomásnak kitett országok közé tartozik.

(MTI/Külügyminisztérium)