Az Európai Unió sorsdöntő változások előtt áll, jövője azon múlik, vajon tagjai a többieket korlátnak érzik-e, vagy felismerik, hogy együtt erősebbek, és így eredményesebben birkóznak meg a válsággal – írta Győri Enikő a Külügyminisztérium EU ügyekért felelős államtitkára a Magyar Nemzet 2012. július 14-i számában megjelent írásában.
Az államtitkár cikkében kiemeli, hogy míg az eurózóna bajba került tagállamai – mivel kemény átalakításokkal sem tudják saját erejükből megoldani gondjaikat – közös intézkedéseket, közös fellépést szorgalmaznak. A gazdasági erejük teljében lévő tagállamok – érthető módon – ennek fejében nagyobb beleszólásra formálnak jogot, mélyítenék az integrációt.
Győri Enikő írásában emlékeztet: az egykori magyar elnökségi mottó az erős Európa, mint cél – éppen az elhúzódó válság, Európa jelenlegi viszonylagos gyengesége miatt – „továbbra is érvényes és kötelez”. Az államtitkár úgy véli, ennek nem lehet ésszerű alternatívája, amikor külön-külön még a legerősebb uniós nemzetgazdaságok is teret veszítenek. „A vita tehát nem a célról, hanem az eszközökről, a megvalósítás módjáról folyik” – teszi hozzá Győri Enikő, kiemelve, hogy az erős Európa erős eurózónát, erős, de egymással együttműködő intézményeket és erős tagállamokat feltételez, ahol az utóbbiak szilárd alkotmányos identitással rendelkeznek.
Az államtitkár a szorosabb európai integrációban való magyar részvétel mellett érvel cikkében: „Ennek az Európának – minden jelenlegi gyengeségünkkel együtt, vagy épp azok miatt – a politikai és gazdasági centrumában van a helyünk, azaz oda kell törekednünk” és úgy véli: az újabb intézményi reformnak nyitottnak kell lennie minden tagállam irányában. „Az a körülmény, hogy az unió éppen válsággal küzd, felerősítheti a távolmaradásra vagy külön utasságra hívó szirénhangokat. De mindez ne tévesszen meg senkit: a válság előbb-utóbb véget ér. Akkor pedig nem lesz mindegy, milyen Európában és azon belül milyen helyzetben találja magát Magyarország, a magyar nemzet” – zárja írását Győri Enikő.
(eu.kormany.hu)