A gazdasági válság egyik fő oka az államadósság elszabadulása, ezt a helyzetet pedig a munkán alapuló gazdaság megteremtésével lehet orvosolni – jelentette ki Győri Enikő, a Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára a nyugat-franciaországi La Baule-ban megrendezett Nemzetközi Befektetési Konferencián (World Investment Conference) 2011. május 26-án.

Az államtitkár a konferencia második napjának végén összegezte és értékelte a hét munkacsoportban megfogalmazott, Európa befektetési vonzerejének növelését célzó ajánlásokat. Felszólalásában kifejezte köszönetét a meghívásért, amely egyszerre elismerése a magyar elnökség munkájának és annak a gazdaságpolitikai fordulatnak, amelyet Magyarország az elmúlt tíz hónapban végrehajtott. A magyar kormány „kevéssé ortodoxnak tartott” intézkedései, mint például a legjövedelmezőbb ágazatokra kivetett válságadók vagy a nyugdíjreform felülvizsgálata eleinte komoly bírálatok kereszttüzében voltak.

Magyarországi változások

Mára azonban látszanak az első eredmények: a költségvetés IMF-segítség nélkül finanszírozható, és javul az ország megítélése a befektetők körében, amint azt a Daimler, az Audi és a General Motors eurómilliárdos beruházásai is mutatják – fejtette ki az államtitkár. Ezeket az eredményeket az Ernst & Young könyvvizsgáló és tanácsadó cég május 26-án, a La Baule-i konferencián nyilvánosságra hozott éves összehasonlító jelentése is tükrözi. Győri Enikő ennek alapján a maga ajánlását így fogalmazta meg a konferencián résztvevő befektetőknek: „Látogassanak el Magyarországra és győződjenek meg személyesen a változásokról”.

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a gazdasági válság elsősorban Európát és a nyugati világot sújtotta, aminek részben demográfiai okai vannak: Európa népessége csökken és öregszik, az Unió hátrányba kerül a dinamikus népesedési és foglalkoztatási mutatókkal rendelkező nemzetekhez képest. Európa népesedési gondjaira a bevándorlás nem adhat egyedüli választ, mozgósítani kell Európa belső tartalékait, amelyek például a cigányság felzárkóztatásban és az EU további bővítésében rejlenek – hangsúlyozta Győri. Emlékeztetett arra, hogy Horvátország csatlakozása küszöbön áll, és Ratko Mladic tábornok elfogásával a Nyugat-Balkán is újabb lépést tett az európai integráció felé.

A tét az „európai álom” megmentése

A válság gazdasági okai között Győri Enikő első helyen említette a több tagállamban, így Magyarországon is elszabadult államadósságot. A problémát orvosolni kell, a tét Európa vonzerejének a megőrzése, az „európai álom” megmentése – vélekedett. Az államtitkár szerint a megoldás sem Európa, sem Magyarország számára nem lehet más, mint a munkán alapuló gazdaság megteremtése. „Kötéltáncot járva kell egyensúlyozni a makrogazdasági stabilitás és a növekedés szempontjai között” – mondta Győri, hozzátéve, hogy a magyar elnökség ezt a receptet ajánlotta kezdettől fogva. Vezetésével folynak a tárgyalások a tagállamok között és az Európai Parlamenttel az európai gazdasági kormányzás megerősítéséről, valamint a kis- és középvállalatok (kkv) helyzetének javítását és az egységes belső piac megerősítését célzó intézkedéscsomagokról.

Nem lehet célunk, hogy Európa csak szolgáltasson: itt kell tartani a termelő kapacitásokat is, de nem annyira a tőke mozgásának adminisztratív akadályozásával, mint inkább kedvező gazdasági környezet megteremtésével – húzta alá a magyar államtitkár. Kiemelte, hogy a foglalkoztatás növelése abszolút prioritás, mert enélkül a gazdasági növekedés értelmetlen. „Nem beszélhetünk a válság elmúltáról addig, amíg e téren nem követezik be az emberek számára érzékelhető javulás” – mutatott rá Győri. Figyelmeztetett arra is, hogy el kell kerülni a „duális” gazdaság csapdáját, amelyben prosperáló multinacionális cégek élnek együtt vegetáló, helyi kkv-kal. Ebben kulcsszerepet játszanak a kevésbé mobilis, de a helyi viszonyokhoz a multiknál jobban alkalmazkodó kis- és középvállalkozások, amelyek Európa fő munkaadói, fejtegette Győri.

A válságra a „több” Európa a válasz

A magyar elnökség jelszava az erős Európa, mert kezdettől fogva úgy véltük, hogy a válságra a „több” és nem a „kevesebb” Európa a válasz, annak ellenére – vagy inkább éppen azért – mert az európai gondolat válság idején kevésbé népszerű – zárta felszólalását a La Baule-i konferencián Győri államtitkár. A konferencián hallottakra is reflektálva végül a három „c” képletét ajánlotta jelenlévő politikai döntéshozók és az üzletemberek figyelmébe: „creativity + cooperation + confidence = competitiveness” (kreativitás+kooperáció+bizalom=versenyképesség).

(eu2011.hu)