A tagállamok a több és erősebb Európa mellett tették le a voksukat, ám ezeket a célokat nem lehet megvalósítani, ha a többéves költségvetés főösszege csökken, hangsúlyozta Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára az Általános Ügyek Tanácsának brüsszeli ülésén 2012. március 26-án.

A tanácskozáson résztvevő miniszterek az EU 2014 és 2020 közötti időszakra szóló többéves pénzügyi keretről (Multiannual Financial Framework – MFF) folytattak vitát. Győri Enikő az ülésen leszögezte: a Lisszaboni Szerződés elfogadásával a tagállamok a szorosabb integrációt választották, számos korábban tagállami hatáskörbe tartozó feladat közösségi hatáskörbe került, de a több feladathoz nagyobb forrásokra van szükség.

Az államtitkár hozzátette: a magasabb költségvetési főösszeg nem a nagyobb költekezést jelenti, hanem éppen az ellenkezőjét, a források racionális felhasználását. „Számos kihívásnak közösen jobban meg tudunk felelni, ha azt európai és nem nemzeti szinten kezeljük” – mondta. Győri Enikő rámutatott: „az európai szinten elköltött pénz azt jelenti, hogy a tagállamoknak csökkenek a nemzeti kiadásaik. Ez az európai integráció egyik célja, egyik lényeges pontja.”

Az államtitkár aláhúzta azt is: a többéves költségvetés lényege, hogy olyan projekteket finanszírozzon, amelyeknek európai szinten egyértelmű hozzáadott értékük van. Győri ezzel kapcsolatban kiemelte a kohéziós politikát, amely szerinte több szempontból is megfelel az említett kritériumnak.

A kohéziós politika a munkahelyteremtés és a növekedés egyik forrása

Az államtitkár felhívta a figyelmet a kohéziós politika gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő szerepére. „Amikor a prioritásokra nézünk, akkor meg kell keresnünk, hogy hol vannak a gazdasági növekedést, a munkahelyteremtést ösztönző elemek, és szerintem a jövőre nézve is a kohéziós politika a munkahelyteremtés és a növekedés egyik forrása” – jelentette ki.

Győri kitért az Európai Bizottság terveiben szereplő TEN-T (transzeurópai közlekedési hálózat) programjait magában foglaló Európai Összekapcsolási Eszköz (Connecting Europe Facility – CEF) elnevezésű infrastrukturális alappal kapcsolatos magyar aggodalmakra is, és jelezte: bízik abban, hogy annak forrásait teljes egészében külön választják a kohéziós alap forrásaitól.

Győri Enikő hozzászólása végén reményét fejezte ki, hogy a dán elnökség munkájának köszönhetően, hamarosan megszületnek a pontos adatok a költségvetés egyes tételeire vonatkozóan. „Bízom az elnökségben, hogy megszületnek a részletes adatok az Európai Tanács júniusi ülésére, és így a legmagasabb szintű tárgyalásokra lesz lehetőség a kezdetektől fogva” – mondta.

Komolyan összehangolt állásponttal készülnek a „kohézió barátai”

Az államtitkár az ülést követően találkozott a kohéziós politika fenntartásában érdekelt 15 ország, az úgynevezett „Kohézió Barátai” országcsoport képviselőivel.

Elhatároztuk, hogy az Általános Ügyek Tanácsa minden egyes ülése előtt találkozunk és „minden elkövetünk, hogy megvédjük a kohéziós politikát”, számolt be a sajtónak a találkozót követően az államtitkár. Szerinte azért is indokolt a szorosabb együttműködés, mert a javaslatok értelmében a költségvetésben a fejlesztési politika kárára csoportosítanának át forrásokat, ha valamely tétel többletfinanszírozáshoz jutna, ahhoz a kohéziós fejezetből vennének el pénzt.

Győri nem rejtette véka alá, hogy a „kohézió barátai” között sem teljes az egyetértés bizonyos kérdésekben, de abban a csoport minden tagja egyetért, hogy a kohéziós politikát meg kell őrizni. Mint megjegyezte, a vita most arról folyik, hogy ezt a célt, hogyan lehetne elérni. Áprilisra, amikor a kohéziós politika lesz a fő téma az Általános Ügyek Tanácsában, egy „komolyan összehangolt állásponttal fogunk készülni”, aztán majd igyekszünk ezt a legfőbb vezetők szintjén is megjeleníteni, foglalta össze az egyeztetések eredményét a magyar államtitkár.

Az Általános Ügyek Tanácsának ülésére kitérve Győri elmondta, a Magyarország számára legizgalmasabb dolgok – így a közös kohéziós és agrárpolitika – egyelőre nem voltak napirenden.

A Tanács a tárgyalási keretdokumentumot (úgynevezett negotiating box) kezdte el megvitatni, „az elnökség kísérletet tett, hogy számba vegye a nyitott kérdéseket, amiket aztán rendezni kellene” – emlékeztetett az államtitkár. Hozzáfűzte, hogy a hozzászólók egy része ugyanakkor beszélt arról is, ami szigorúan véve nem volt terítéken. Így több úgynevezett nettó befizető tagállam szerint a keretköltségvetés főösszegéből 100 milliárd eurót kellene levágni – közölte Győri Enikő. „Az egyetlen probléma, hogy mégis honnan; mi nem találtunk ilyen helyet” – jelezte a magyar álláspontot az államtitkár.

Vita a makrokondicionalitás elvéről

Utalt arra is, hogy komoly vita volt a makrokondicionalitás elvéről, melynek értelmében a források felhasználását makrogazdasági feltételek teljesüléséhez kötnék a következő költségvetési időszakban, s ily módon a regionális és helyi kedvezményezetteket büntethetnék a központi kormányzatok túlköltekező költségvetési politikájáért. Az államtitkár felidézte, hogy a teremben sokan támadták ezt az ötletet, és több kohéziós ország részéről is elhangzott, hogy csak akkor hajlandóak az elképzelés mellé állni, ha az minden tagállamra egyaránt vonatkozik.

Győri Enikő beszámolt arról is, hogy magyar javaslat készül a gazdasági növekedést, kutatás-fejlesztést és innovációt ösztönző fejezet kiegyensúlyozottabbá tétele érdekében, annak forrásai ugyanis az új költségvetésben várhatóan jelentősen megnövekednek. Az államtitkár elmondta: az eddigi tapasztalatok szerint ezeknek a forrásoknak nagy része a nettó befizető tagállamokba áramlik, ezért olyan feltételeket kell kitalálni, hogy a források szétosztásában a kohéziós országok is tudjanak érvényesülni.

(eu.kormany.hu)