Az EU előtt álló fő kihívás, hogy meglelje a hatékony rövid és hosszú távra szóló választ a válságra, de anélkül, hogy veszélybe kerüljenek az unió alapértékei, mondta a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi tanulmányok szakos hallgatóinak tartott előadásában Győri Enikő államtitkár 2012. április 19-én.

A Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára előadását az európai integráció céljainak és értékeinek felidézésével kezdte. Emlékeztetett arra, hogy sok olyan dolgot veszünk ma már adottságnak – a békétől, a belső határok nélküli szabad mozgástól kezdve egészen az olcsóbb mobiltelefon tarifákig, a fapados légi járatokig vagy az Erasmus-ösztöndíjakig –, ami az Európai Unió létének köszönhető.

Az adósságválságból kialakuló reálgazdasági-pénzügyi válságról szólva Győri Enikő emlékeztetett a – részben a magyar EU-elnökség alatt – meghozott pénzügyi válságkezelő intézkedésekre, a közös gazdaságirányítás erősítésére és a költségvetési fegyelem szigorítására.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet az adósságválság és a növekedési válság összefüggésére: a makrogazdasági szintű tűzoltás után a tagállamoknak újra a növekedés ösztönzésére kell koncentrálniuk. A növekedési válság kezelése már nehezebb feladat, hiszen osztott uniós és tagállami hatáskörök vannak, illetve nincs egységes recept az egyes gazdaságok növekedésének beindítására, fokozására. Az előrelépéshez mindenesetre nélkülözhetetlen a munkahelyteremtés, az európai foglalkoztatási adatok javítása.

A válság hatására ráadásul megkérdőjeleződött az úgynevezett európai szociális modell fenntarthatósága. Finanszírozható-e a jóléti, welfare társadalom, és nem kell-e áttérnünk a munkaalapú, workfare társadalomra, s ha lemondunk a szociális vívmányainkról, mi lesz Európa differentia specificája, tette fel a kérdést Győri Enikő előadásában. Úgy vélte, Európa országai nem mondhatnak le a társadalmi igazságosság kereséséről, de a jóléti modellt a gazdasági realitásokhoz kell alakítani.

Tenni kell mindezek mellett Európa demográfiai válsága ellen. Építő és nyílt vitára van szükség a migrációs kérdésekről; a család, a közösség és a vallás értékteremtő és közösségépítő szerepéről, hangsúlyozta az államtitkár. Hozzátette, az individuum helyett a közösségen kell, hogy legyen a hangsúly. Arra is utalt, hogy Európa nemcsak gazdasági integráció, hanem értékközösség is, s amíg Európa nem néz szembe alapvető értékeivel, kulturális gyökereivel, addig nem lesz képes a fejlődés útjára lépni. Tehetetlenek maradunk az európai versenyképességet korlátozó demográfiai válsággal szemben is, ha nem lépünk fel Európa értékválsága ellen, húzta alá.

Előadásában Győri Enikő kiemelte a befogadás és szolidaritás elvének időszerűségét, lett légyen szó akár a kohéziós politikáról, akár Schengenről és a személyek szabad mozgásáról, akár a bővítésről és a Nyugat-Balkánnal kapcsolatos politikáról.

Ez utóbbival kapcsolatban az államtitkár figyelmeztetett arra, hogy a bővítést nem lehet felelőssé tenni gazdasági problémákért. Az integráció mélyítésének és bővítésének összefüggéséről folyó vitát érintve rámutatott, hogy az egyik a másik nélkül nem létezhet, az integráció mélyítése és bővítése kéz a kézben jár, a bővítési folyamat révén olyan közös politikák jelentek meg, mint a kohéziós vagy az energiapolitika. Kiemelte Győri Enikő azt is, hogy a bővítéspolitika a legfontosabb eszköz az európai értékek terjesztésére, az európai biztonság és jólét növelésére.

Magyarország uniós érdekérvényesítéséről Győri elmondta, hogy a magyar elnökség rengeteg jól kamatoztatható tapasztalatot adott, Magyarország elnökségi teljesítményét, szakmai hozzáértését elismerték, ami átmenetileg valamelyest megnöveli hazánk befolyását és súlyát. Fontos hozzáadott értéke volt továbbá az elnökségnek a V4-ek és a közép-európai térség együttműködésének látványos megerősödése.

Magyarország EU-hoz való viszonyát érintve az államtitkár kifejtette: a globalizálódó világban Európa, s benne Magyarország együttműködésre, ha úgy tetszik, integrációra ítéltetett, Magyarország helye és jövője az Európai Unióban van.

(eu.kormany.hu)