A magyar uniós elnökség eredményeiről és tapasztalatairól, illetve az Európai Unió előtt álló kihívásokról tartott előadást Győri Enikő a Szegedi Tudományegyetemen 2011. szeptember 22-én. A Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára az Európa Tanulmányok Központ meghívásának tett eleget.

Az elnökségi időszak pozitív hozadékairól szólva az államtitkár kifejtette, hogy a közigazgatásban is érezhető az elnökségi munka hatása: „szélesebb látóköre lett a tisztviselőknek, jobban érzik, értik az EU működését, ez nagyon fontos” – mondta. Győri Enikő szerint a magyar diplomaták értékes kapcsolati tőkét is szereztek: „az elnökség alatt bejáratossá válik az ember olyan helyekre, ahová korábban nem nagyon, mindenki tudja, ki kicsoda, könnyebb információhoz jutni, jobban odafigyelnek arra, amit mondunk, kialakult egy bizalmi rendszer, ami befolyásolhat döntéseket”.

Eredmények az elnökség alatt

Az államtitkár sorba vette a magyar elnökség eredményeit, amelyek közül elsőként a horvát csatlakozási tárgyalások lezárását emelte ki, mert senki sem hitt abban, hogy ebben az ügyben az elnökség sikerrel járhat. Győri szerint fontos eredmény az is, hogy Magyarország vezette le az első európai szemeszternek nevezett gazdaságpolitikai koordinációs ciklust, amely rendszeres beszámolási kötelezettséget jelent a tagállamok számára gazdaságpolitikájukról, költségvetésükről. Úgy vélte, az elnökség megfelelően ráirányította a figyelmet a demográfiai problémákra is, és olyan mérföldkőnek számító eredményt is fel tud mutatni szociális téren, mint az európai romastratégiák keretrendszerének létrejötte.

Győri államtitkár szerint kedvező volt a magyar elnökség nemzetközi megítélése. Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke például úgy fogalmazott, hogy „Európa erősebb és jobb lett a magyar elnökség alatt”, a korábbi francia EU-ügyi miniszter, Laurent Wauquiez szerint pedig „a magyar elnökséggel eltűnt a határ a régi és az új tagállamok között”.

Európa újabb kihívások előtt

Az államtitkár felhívta a figyelmet arra is, hogy bár az elnökség mindent elkövetett, hogy a gazdasági kormányzás erősítését célzó hatos jogszabálycsomagot még június végéig sikerüljön elfogadni, végül egyetlen vitás pont miatt meghiúsult a Tanács és az Európai Parlament közötti politikai megállapodás . Így azt várhatóan csak a Gazdasági és Pénzügyi Tanács (ECOFIN) október eleji ülésén szentesítik majd , ami az államtitkár szerint már túl késő a piacok számára. „Jó, hogy megszületik a csomag, de már biztos nem lesz elegendő” – húzta alá Győri Enikő szegedi előadásában. Az államtitkár ugyancsak hangsúlyozta, hogy az EU hitelessége forog kockán schengeni bővítés kérdésében, hiszen annak ellenére, hogy a magyar elnökség során kimondták a tagállamok Románia és Bulgária technikai felkészültségét a csatlakozásra, két tagállam a Bel- és Igazságügyi Tanács legutóbbi ülésén megakadályozta belépésüket.

Győri államtitkár szerint a következő időszak legnagyobb kihívása az Európai Unióban a 2014-2020 közötti többéves keretköltségvetés kialakítása lesz. Emlékeztetett arra, hogy a nettó befizető tagállamok a megszorítások jegyében a korábbi költségvetésnél kisebbet szeretnének, míg a felzárkózni kívánó, „kohéziós” országok a Lisszaboni Szerződés által meghatározott több feladathoz több forrást is rendelnének. „Élet-halál harc folyik a tagállamok között, sok jót nem várok, nem csak a gazdaságunk, hanem egész uniós modell, amit a Lisszaboni Szerződés rögzít, erős kihívást kapott” – mondta Győri Enikő a Szegedi Tudományegyetemen elhangzott előadásában.

(kormany.hu)