Míg Magyarország uniós tagságának első hat évében nem voltak világosan kivehetők az ország érdekei, most már egyértelműek, és hatékonyan képviselik ezeket az integrációban - mondta Győri Enikő, a Külügyminisztérium európai uniós ügyekért felelős államtitkára egy budapesti nemzetközi konferencián, 2014. május 20-án.

Az államtitkár az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tartott, a visegrádi országok EU-tagságának eddigi tíz évét értékelő tanácskozáson kiemelte: a nemzeti érdekek képviselete minden tagállamnak fontos, ezért 2010-ben stratégiát dolgoztak ki a magyar Európa-politikára. Hozzátette: ebből a szempontból jó volt az időzítése a 2011-es magyar EU-elnökségnek, amely nagyon jól sikerült.

Az ország uniós csatlakozása óta eltelt tíz év részben elmulasztott lehetőség volt, de most már a kormány kiáll a magyar érdekek mellett, ezt mutatják a következő többéves uniós költségvetési keretről folytatott tárgyalásokon elért rendkívül jó eredmények - közölte.

Mint mondta, Magyarország EU-csatlakozása nagy siker volt, de többet is elérhettünk volna az elmúlt tíz évben. Győri Enikő úgy vélte, Magyarország természetes helye az Európai Unióban van, a csatlakozással visszatért a politikai mainstreamhez, részt vehet a döntéshozatalban, már nem csak kívülről szemlélheti a történéseket.

Az államtitkár arra is kitért, hogy bár az elmúlt években Magyarországnak voltak vitái az Európai Bizottsággal, de ezek mára nagyjából rendeződtek, és az országnak egyébként is kevesebb kötelezettségszegési ügye van, mint az uniós átlag.

Balázs Péter korábbi külügyminiszter és uniós biztos előadásában azt mondta: manapság a csatlakozás tízedik évfordulója miatt gyakran az elmúlt tíz évről beszélnek, pedig a munka korábban kezdődött, érdemes lenne inkább az elmúlt 20-25 évet vizsgálni.

Úgy vélte, egyedülálló történelmi pillanat volt, amikor 25 éve Magyarország és körülötte az egész régió megváltozott, új országok jelentek meg a térképen. Az EU gyakorlatilag átvette az irányítást a korábban szovjet befolyás alatt álló területek felett, ez egyfajta "rekonkviszta volt a keleten" - fogalmazott.

Balázs Péter hangsúlyozta: a kilencvenes években az EU és a NATO világos új irányt jelentett a Szovjetunió után, sikeres szervezetek, a nyugati modernizáció megtestesítői voltak. A transzatlanti család lehetőséget kínált a nemzeti identitás ápolására a szovjetek internacionalizáló törekvései után.

A kilencvenes években Magyarország vezető szerepet töltött be a régióban, elsőként jelentkezett az EU-tagságra - emlékeztetett. Felidézte: utána is sokáig az első volt, példát adott más térségbeli országoknak a csatlakozási tárgyalásokat, a kihívások kezelését illetően. De tíz évvel a csatlakozás után már az utolsók között van - tette hozzá.

Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője kiemelte: nagy várakozások előzték meg az EU eddigi legnagyobb bővítését tíz évvel ezelőtt, az újonnan csatlakozó tagállamok nagyon lelkesek voltak. A csatlakozás valóban nagy jelentőségű fordulat volt, Magyarország ezzel visszanyerte természetes helyét az európai családban. Ugyanakkor míg az ország eleinte nagyon jól teljesített, később elmaradt a többi, hasonló helyzetben lévő ország mögött - közölte.

Magyarország 1994-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz, 1998-ban kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások, és az ország 2004. május 1-jén vált az unió teljes jogú tagjává.

(MTI/Külügyminisztérium)