Horvátország július 1-jei uniós csatlakozásával teljesebbé válik az európai család, és Közép-Európa határai is kitágulnak – mondta Győri Enikő, a Külügyminisztérium uniós ügyekért felelős államtitkára a horvát csatlakozás alkalmából az MTI-nek.

A politikus kifejtette: mivel Magyarország közvetlen szomszédjáról van szó, különösen örömteli, hogy hamarosan 28 tagúvá válik az Európai Unió. Horvátország felvétele „nem borítja fel” az unió életét, hiszen csak egyetlen ország csatlakozásáról van szó, ilyen pedig utoljára Görögország esetében, 1981-ben fordult elő, az államok inkább csoportokban csatlakoztak a közösséghez.

Hangsúlyozta: Magyarország és Horvátország, szomszédok lévén, jól ismerik egymást, közös történelmi és kulturális örökség köti össze őket, így természetes, hogy egy politikai közösséghez tartoznak. A magyaroknak azért is előnyös lesz Horvátország felvétele, mert tavaly is 279 ezer magyar turista utazott az országba, és a vámellenőrzés megszűntével könnyebb lesz a határátlépés – mutatott rá.

Az államtitkár arra is kitért, hogy Magyarország „megnyitja kapuit a horvát munkaerő előtt”, és a magyarok is szabadon vállalhatnak munkát Horvátországban. A magyar kormány lépése ugyan jelenleg nem sok embert érint, mivel május végén 229 horvát állampolgárnak volt érvényes munkavállalási engedélye, és tömeges átvándorlásra nem kell számítani, de a csatlakozás jó lehetőséget nyújt mindkét ország munkavállalóinak.

A horvát csatlakozás európai szempontból is jelentős, ugyanis egy jugoszláv utódállam kerül be a közösségbe, egy olyan ország, amelyben csaknem húsz évvel ezelőtt még sok emberáldozatot követelő háború dúlt, de túl tudott ezen lépni, megfelelt az időközben szigorúbbá és nehezebbé vált felvételi kritériumoknak – mondta. Emlékeztetett arra, hogy 2011-ben a magyar EU-elnökség idején sikerült lezárni a csatlakozási tárgyalásokat Horvátországgal.

Győri Enikő úgy látja, Horvátország felvételével „Közép-Európa hangja erősebb lett” az unióban. A visegrádi csoport (V4, Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) kivívta a többi tagállam elismerését, és bizonyítja, hogy „van létjogosultsága a regionális együttműködéseknek” az unión belül. A V4-re ma stabil formációként tekintenek Európában, és a csoport a jövőben Horvátországgal is együttműködhet, ahogyan azt már többször tette Romániával, Bulgáriával, Ausztriával vagy Szlovéniával.

Felidézte: a kohézió barátai csoport „komoly csatát vívott”, amikor a kohéziós támogatásokért küzdött a következő többéves (2014-2020) uniós költségvetésről folytatott tárgyalásokon, és „Horvátország már ott ült az asztalnál”. Ugyan még nem szavazott, de felszólalásaiból kitűnt, hogy „mindig egy irányba húztuk a szekeret” – mondta Győri Enikő.

Az államtitkár szerint az európai család csak akkor lehet teljes, ha a nyugat-balkáni országok is az EU részévé válnak. Ha „egy háború szaggatta vidéknek” nagyon nehéz a történelme, a közelmúltja, „normális életet kialakítani és utána alkalmazni az uniós jogot” óriási kihívást jelent. „Horvátország ezen a teszten átment”, és ez azt mutatja a térség többi országának – ha teljesítik a feltételeket –, „a jövőjük az unióban van, a kapu nyitva áll” – mondta. Megjegyezte: a következő lépés a csatlakozási tárgyalások megkezdése Szerbiával, valamint a társulási és stabilitási megállapodás aláírása Koszovóval.

Horvátország 2003-ban adta be hivatalos csatlakozási kérelmét az unióhoz, 2004-ben kapta meg a tagjelölti státust, 2005-ben kezdődtek meg a tárgyalások, ezeket 2011 nyarán zárták le, és 2011 végén írták alá a csatlakozási szerződést.

(MTI, Külügyminisztérium)