Nem szabad engedni, hogy az euróövezeti integráció előmozdítása miatt új falak emelkedjenek az Európai Unióban, fejtette ki a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára 2012. november 8-án Berlinben.

Győri Enikő a Magyar–Német Fórum 22. közgyűlését megnyitó beszédében hangsúlyozta: Magyarország érdekelt abban, hogy az eurózóna kilábaljon a válságból, de ez nem járhat azzal, hogy az övezeten kívüli tagországok helyzete romlik, vagy nehezebben csatlakozhatnak a valutaövezethez.

„Az európai történelem újabb fordulópontjához érkeztünk. Az pedig, hogy milyen irányba indulunk, nagyban Németország választásától függ” – vélekedett az államtitkár.

Győri Enikő szerint Közép-Európa és benne Magyarország lehet az EU növekedésének a motorja. Magyarország ki akarja venni a részét a növekedéshez vezető munkából, ám ezt csak akkor tudja megtenni, ha az uniós szabályok elfogadásával, de szabadon választhatja meg a közös célhoz vezető utat.

„Ez nem a KGST, és a direkt tervutasítások kora” – fogalmazott az államtitkár, hozzátéve, hogy minden tagországnak szabadon kell megválasztania gazdaságpolitikáját. „Nem kell mindenben egyetérteni, de érteni kell egymást; ez a barátság lényege, és Magyarország ezt kéri német barátaitól” – mondta.

Az államtitkár szerint az alapkérdésekben konszenzus van a tagállamok között: nem lehet a növekedést és a fiskális konszolidációt szembeállítani, és nem fogadható el olyan növekedésélénkítő politika, amely adósságnöveléssel jár. Egyetértés van abban is, hogy mit sem ér az olyan növekedés, amely nem teremt munkahelyeket. Ugyanakkor Magyarország a munkahelyteremtéssel nem várhatja meg a gazdasági növekedés beindulását, az „totális hiba és fatalizmus” lenne.

Hangsúlyozta: Németországnak elemi érdeke, hogy segítse a növekedést az európai növekedés hajtóerejévé előlépő Közép-Európában, hiszen ennek éppen a német cégek lennének az elsőszámú haszonélvezői, így a megfelelő méretű közös költségvetés és a kohéziós politika közös magyar és német érdek.

Győri Enikő szerint Magyarország a 21. század első évtizedében felelőtlenül viselkedett, ezért elvesztette relatív előnyét a régióban, aminek még mindig issza a levét. Ugyanakkor az ország 2010 óta elkötelezett a fiskális konszolidáció mellett, és már látszanak is az eredmények, a deficit és az adósságállomány „szinte egyedülálló módon csökken, a fizetési mérleg tartós aktívumot mutat, a külkereskedelmi mérleg pedig az exportvilágbajnok Németországgal szemben pozitív”.

A reformoknak áruk van: a magyar gazdaság még nem növekszik, „lassú a kilábalás”, de a kormány gazdaságpolitikájának köszönhetően „munkahelyek nem vesztek el”. Jelenleg többen dolgoznak, mint két évvel ezelőtt, „a politikai stabilitás révén pedig nincsenek óriási társadalmi feszültségek”. Magyarország így egyre inkább felzárkózik Közép-Európához, mondta az államtitkár.

Elmar Brok német európai parlamenti képviselő, az Európai Néppárt politikusa, az MNF társelnöke a közgyűlést megnyitó rövid köszöntőjében hangsúlyozta: történelmi hiba lenne új törésvonalak kialakulásához vezető intézkedéseket tenni az EU-ban. Ilyen hiba lenne például a strukturális és kohéziós alapok forrásainak csökkentése a következő EU-költségvetésben, mert éppen ezek a források szolgálják a közösségen belüli egyenlőtlenségek csökkentését.

Balázs Péter volt külügyminiszter, az MNF társelnöke köszöntőjében kiemelte: jó hír, hogy a civil kezdeményezésre létrejött fórum már 22. éve működik. A legutóbbi, 2011-es budapesti közgyűlés óta eltelt időszak jó híre pedig, hogy a GDP-arányos magyar államháztartási hiány „végre 3 százalék alatt van”. A gazdaság viszont "rossz állapotban van, a működő tőke és az értékes munkaerő elhagyja az országot" – tette hozzá.

(MTI, Külügyminisztérium)