Magyarország szempontjából az lehet a legnagyobb siker az Európai Tanács kétnapos, csütörtökön kezdődő ülésén, hogy az állam- és kormányfők megállapodnak a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről Szerbiával – mondta Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára 2013. december 18-i, szerdai sajtóbeszélgetésén.
Az államtitkár emlékeztetett: az Általános Ügyek Tanácsának ülésén erről már megegyeztek az uniós miniszterek. Szerbia sokat tett le az asztalra, rengeteget eredmény született a Pristina-Belgrád párbeszédben, és ezeket az erőfeszítéseket mindenképpen honorálni kell.
Utalt rá, hogy Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselő, valamint Stefan Füle bővítési biztos is elismerte Szerbia eredményeit. Magyarország a csatlakozási tárgyalásokon a kisebbségvédelemre kiemelt figyelmet fordít – közölte.
Győri Enikő hangsúlyozta: az uniós bővítésre nem problémaként, hanem lehetőségként kell tekinteni. Az egyes országokat érdemeik alapján kell megítélni, és ha fel tudnak mutatni teljesítményt, az EU nem húzhatja az időt.
Az államtitkár felidézte: nem minden ország esetében történt ilyen nagy előrelépés. Csak jövő júniusban dől el, hogy Albánia megkapja-e a tagjelölti státust, Macedónia pedig már öt éve hiába vár a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Megjegyezte: a történtek kimondottan kedvezőtlenül hatnak Macedóniára, „ez nem fair és kockázatos”.
Arra is kitért, hogy ugyan Izland felfüggesztette a tárgyalásokat, de az EU fenntartja a lehetőséget a folytatásra. Montenegró jól halad, példa lehet az egész Nyugat-Balkán előtt, Bosznia-Hercegovina esetében viszont nem volt előrelépés – sorolta.
Győri Enikő elmondta: az Európai Tanács ülése előtt egyeztetnek a néppárti állam- és kormányfők, valamint a visegrádi országok vezetői.
Az Európai Tanács foglalkozik majd a közös kül- és biztonságpolitikával is, amely utoljára 2008-ban volt téma a testület ülésén – közölte. A védelempolitikára fokozott figyelmet kell fordítani, lendületet kell adni az európai építkezésnek ezen a területen is. A válság következményeként csökkentek a védelmi kiadások, pedig a biztonság „nem ingyen van” – fogalmazott.
Az államtitkár kifejtette: a visegrádi országok álláspontja szerint a védelmi kérdésekben a szomszédságpolitikának kell a középpontban állnia, az a legfontosabb, hogy „a környezetünket tudjuk biztonságban”. Az EU-nak minél hatékonyabban kell használnia a civil és katonai eszközeit, továbbá az is lényeges, hogy az európai védelmi ipar erősítésére kiegyensúlyozott, mindenkinek egyenlő esélyeket biztosító lépéseket tegyen – magyarázta. Hozzátette: mindemellett az intézkedéseket a NATO-val összhangban kell meghozni, hogy ne felesleges kapacitásokat építsenek ki.
A gazdasági és szociális kérdésekről szólva Győri Enikő kiemelte: a válságnak akkor lesz vége, ha mindenki, aki akar, tud dolgozni, és ettől még messze van az EU. Mint mondta, jelentős probléma a fiatalok munkanélkülisége. A magyar adat is magas, de a déli országokban tapasztalható helyzet kétségbeejtő – tette hozzá. Úgy véli, a megoldáshoz a legjobb gyakorlatok országok közötti cseréje célravezető lehet.
Az államtitkár kitért arra is, hogy az Európai Tanács ülésén megvitatják az illegális bevándorlók ügyét is. A kérdés a lampedusai tragédia miatt merül fel ismét, de nem szabad elfeledkezni arról, hogy az EU-nak vannak szárazföldi határai is – hangoztatta.
A keleti partnerségről és Ukrajnáról szólva azt mondta, hogy az ajtónak továbbra is nyitva kell maradnia Ukrajna előtt. Megjegyezte: két ukrán ellenzéki vezető is a csütörtöki néppárti csúcs vendége lesz.
Azzal kapcsolatban, hogy Nagy-Britanniában az elmúlt időben téma lett a más tagállamokból érkező munkavállalók ügye, Győri Enikő közölte: „a magyarok többsége tisztességes munkáért megy ki, nem azért, hogy a jóléti rendszeren élősködjön”. Remélhetőleg a brit kormány józanul mérlegeli az uniós kötelezettségeit – fűzte hozzá az államtitkár.
(MTI/Külügyminisztérium)
