Magyarország támogatja az egységes uniós energiapiac létrehozását, de az árliberalizációt addig nem, amíg a piac nem működik elég jól és hatékonyan – mondta el Győri Enikő, a Külügyminisztérium uniós ügyekért felelős államtitkára 2013. május 21-én, az Európai Unió közösségi ügyekért felelős minisztereinek tanácskozását követően.
A tanácskozás fő témája a 2013. május 22-i uniós csúcstalálkozó előkészítése volt. Ezzel kapcsolatban az államtitkár pozitívnak nevezte, hogy az energiával és az adózással foglalkozó csúcstalálkozó tervezett, úgynevezett végkövetkeztetésében komoly hangsúlyt kaptak az energiaárak. Abban egyetértés van, hogy foglalkozni kell az energiaárakkal, de abban már nincs, hogy ki milyen mértékig bízná a piacra és milyen mértékben a hatóságokra az árszabályozást – érzékeltette az államtitkár.
Magyarország maximálisan partner az egységes energiapiac kiteljesítésében – hangsúlyozta Győri Enikő, aki szerint Budapest a hiányzó összeköttetések megteremtését is támogatja. Az államtitkár rámutatott, hogy előbbit a korábbi megállapodás értelmében 2014-ig, utóbbit pedig 2015-ig kell megvalósítani. Mindennek az a célja, hogy energetikai szempontból egyetlen tagállam se legyen elszigetelt az Európai Unióban.
Győri Enikő ugyanakkor úgy vélekedett, hogy az energiapiacon mindaddig nem lehet tisztán a piacra bízni az árak alakítását, amíg a piac nem működik elég jól és hatékonyan. „Nem lehet azt mondani ebben a pillanatban, hogy az árliberalizálás minden gondunkat megoldaná” – fogalmazott a külügyminisztérium uniós ügyekért felelős államtitkára.
Arról is beszámolt, hogy egyesek a miniszteri tanácsban már 2030-ra vonatkozó kötelezettségvállalásokat szeretnének, de ezzel kapcsolatban a magyar álláspont az, hogy az eddig vállalt célokat kellene teljesíteni, illetve az új vállalásokkal kapcsolatban hatástanulmányokat, költséghatékonysági elemzéseket kell készíteni.
Magyarország azt is fontosnak tartja, hogy Európa minél több forrásból és minél több útvonalon jusson energiához – hangoztatta Győri Enikő. „Az a lényeg, hogy legyenek alternatív források és útvonalak” – vélekedett.
A 2013. május 22-i csúcs másik témájával, az adóelkerüléssel, adócsalással és agresszív adótervezéssel kapcsolatban Győri Enikő felidézte, hogy az egész unió bruttó hazai termékének mintegy 2,5 százaléka nem folyik be az adóelkerülés miatt.
Ha ez a bevétel befolyna – akár uniós, akár tagállami szinten –, és ebből munkahelyeket tudnánk teremteni, az komolyan éreztetné a hatását például a válságkezelésben – fogalmazott a Külügyminisztérium államtitkára, aki szerint az adócsalás és az adóelkerülés ellen nemzetközi szinten is fel kell lépni a G8, a G20 és az OECD keretein belül is. Örömmel nyugtázta viszont Győri Enikő, hogy nem tapasztalt olyan törekvést, hogy ezt bárki is adóharmonizációra szeretné felhasználni, mert Magyarország abban – mint fogalmazott – nem lenne partner.
(MTI, Külügyminisztérium)
