Magyarország nemzeti hatáskörben kívánja tartani a szociálpolitikát, és nem gondolja, hogy a kötelező ellenőrzését ki kellene terjeszteni az euróövezeten kívülre – hangsúlyozta Győri Enikő az MTI-nek adott nyilatkozatában 2013. október 24-én, az EU-országok állam-, illetve kormányfőinek kétnapos brüsszeli csúcstalálkozója előtt.

A külügyminisztérium EU-ügyi államtitkára elmondta, hogy az EU-csúcs egyik témája a nemzeti politikák összehangolásának esetleges kiterjesztése a gazdaságpolitikáról a szociálpolitikára, vagyis az úgynevezett szociális dimenzió áttekintése.

"Azt elfogadjuk, hogy az eurózónán belül erre jobban odafigyeljenek, de nem gondoljuk, hogy ennek a kötelező ellenőrzését ki kell terjeszteni az eurózónán kívülre. Szeretnénk, ha megmaradna a nemzeti hatáskör" – mondta Győri Enikő. Jelezte, erről majd csak a decemberi EU-csúcson lesz esedékes a döntés, most pusztán előkészítik.

Az államtitkár kifejtette: a nemzeti gazdaságpolitikákban már nagyon sok teljesítendő és ellenőrizhető mutató van, és a kérdés most az, hogy ezt kiterjesszék-e a szociálpolitikára is, ami viszont nemzeti hatáskör az EU-ban, nincs közös uniós szociálpolitika.
  
"Magyarország sokat tett annak érdekében, hogy rugalmasabb legyen a munkaerőpiaca, és ezáltal nőjön a versenyképességünk. Nem szeretnénk olyan kötelező szabályokat, amelyek kényszerzubbonyba zárnák a magyar gazdaságot és munkaerőpiacot, és ezáltal a versenyképességünk kisebb lenne" – mondta.
   
A csütörtök-pénteki EU-csúcs egyéb témáival kapcsolatban az államtitkár kitért arra, hogy az állam-, illetve kormányfők áttekintik, miként lehet ösztönözni az egységes piac megteremtését a távközlési szolgáltatások és általában a digitális gazdaság – a korszerű gazdaság egyik húzóágazata – terén. A cél – mondta – az amerikaiakkal, távol-keletiekkel szembeni versenyképességi hátrány ledolgozása.
   
"Szeretnénk, ha a jövőben ebben az ágazatban nemcsak a nagyok érvényesülhetnének, hanem a kisebb szolgáltatók is, továbbá ha a cégek kiszámíthatóbb jogi környezettel találkoznának" – mondta. Magyar szempontból üdvözlendőnek nevezte, hogy a csúcson foglalkozni kívánnak azzal, miként lehetne csökkenteni a vállalkozások életét nehezítő bürokratikus akadályokat, egyszerűsíteni a szabályokat.
   
Szintén megvitatják a csúcstalálkozón a kis- és középvállalkozások finanszírozásának a kérdését. Győri Enikő emlékeztetett a Magyar Nemzeti Bank által kidolgozott növekedési hitelprogramra, és azt mondta, hogy az EU is gondolkodik hasonló konstrukciókban. Az EU-országok vezetői most áttekintik az erről készített köztes jelentést.
   
A brüsszeli csúcs egyik fontos témája a gazdasági és pénzügyi unió, azon belül kiemelt helyen szerepel a bankunióval kapcsolatos lépések áttekintése. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a közös bankfelügyeleti rendszerről már megszületett a megállapodás, és az Európai Központi Bank a jövő év második felében az eurózónában, valamint a bankunióhoz csatlakozó nem eurózónabeli országokban át fogja venni a legfontosabb bankok felügyeletét, előtte azonban terheléses vizsgálatnak fogja alávetni ezeket az intézményeket. A csúcson most szó lesz ennek a lebonyolítási módjáról.
   
Szintén megszületett már a megállapodás a tagállamok között a nemzeti bankszanálási rendszerek összehangolásáról és együttműködéséről, valamint a nemzeti betétgarancia-rendszerek összehangolásáról. Ezekről azonban ma még az Európai Parlamenttel folyik az egyeztetés, és az év végéig akarnak egyezségre jutni. A következő elem lesz ezek után a közös európai bankszanálási mechanizmus kialakítása, hogy a bajba került bankokat ne az adófizetők, hanem elsősorban a részvényesek, a hitelezők, a nagybetétesek, aztán a nemzeti hatóságok és csak a sor végén az adófizetők pénzéből kelljen megmenteni.
   
Hogy Magyarország csatlakozik-e önkéntes alapon a bankunióhoz, arról ma még nem lehet felelős döntést hozni, hiszen nem ismeretes a tervezett intézkedéscsomag valamennyi eleme – mondta Győri Enikő. Hangsúlyozta, hogy a rendszerbe belépők számára összhangba kell hozni a jogokat és a kötelezettségeket, valamint arról is gondoskodni kell, hogy a kívül maradókat se érje hátrány, hiszen az egységes piacnak a 28-as uniós körben kell érvényesülnie.
   
Győri Enikő szerint "Magyarország szilárdan hiszi", hogy a november végén tartandó vilniusi keleti partnerségi csúcstalálkozón az Unió alá tudja írni Ukrajnával a társulási megállapodást – bár ehhez Kijevnek még teljesítenie kell további feltételeket. A magyar államtitkár megjegyezte: Oroszország jelezte, hogy nem örül annak, ha Ukrajna az európai utat választja, "mi pedig azt gondoljuk, hogy az eddigi ukrán erőfeszítéseket el kell ismerni".
   
A visegrádi országok vezetői – akik az EU-csúcs előtt külön egyeztetetést tartanak Brüsszelben – a magyar államtitkár szerint azon az állásponton vannak, hogy az Uniónak pozitív jelzést kell küldenie Kijevbe.
   
Szó lesz végül az EU-csúcson az Unióban egyre hangsúlyosabb problémaként kezelt menekültkérdésről is – közölte Győri Enikő. Utalt arra, hogy a lampedusai tragédia nagyon súlyos emberáldozatai nyomán a csúcsvezetők valószínűleg konkrét feladatokkal bízzák meg a menekültügyi témakörben fellépni képes uniós szerveket.

(MTI/Külügyminisztérium)