Kikerült az EU magyarországi országspecifikus ajánlásai közül az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó negatív utalás, a helyére egy általánosabb, az igazságszolgáltatás megerősítésére vonatkozó mondatot illesztenek be, így Magyarország nem kényszerül vétójogának gyakorlására - mondta Győri Enikő, a Külügyminisztérium államtitkára június 26-án egy budapesti sajtóbeszélgetésen.
Az uniós ügyekért felelős államtitkár szerint az igazságszolgáltatás megerősítésének szükségessége az unió több tagállama esetében is megfogalmazzák.
„Ezzel a szöveggel már együtt tudunk élni, azt mutatja, hogy érdemes küzdenünk, és ha olyan negatív elemek jelennek meg, amelyeket nem lehet alátámasztani, akkor a bizottság is hajlandó figyelembe venni a tényeket" - mondta.
Martonyi János külügyminiszter június 25-én magyar újságírókkal közölte, nem kerül be a magyar igazságszolgáltatással kapcsolatosan aggályokat tartalmazó kitétel az európai szemesztert lezáró, Magyarország számára megfogalmazott úgynevezett országspecifikus ajánlások végleges változatába. A tárcavezető, aki az unió Európa-ügyi minisztereinek luxembourgi tanácskozásán vett részt, elmondta: a bizottság által javasolt szövegben eredetileg az szerepelt, hogy Magyarországnak "kezelnie kell az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos aggályokat". Ehelyett a külügyminiszter szerint egy általános megfogalmazás lesz a szövegben, amely szerint Magyarországnak erősítenie kell az igazságszolgáltatást, amit körülbelül tíz másik országgal szemben is megfogalmazott a bizottság.
Győri Enikő szerint az unió által kifogásolt intézkedések célja az volt, hogy egyenletesebb teher háruljon az egyes bíróságokra az ügyek áthelyezhetőségével. (A parlament szerdán törölte az ügyáthelyezéseket lehetővé tévő rendelkezéseket a bíróságokról szóló és a büntetőeljárási törvényből, valamint a polgári perrendtartásból.) Az államtitkár elmondta: már az Országgyűlés előtt vannak azok a jogszabálytervezetek, amelyek hatmilliárd forintot adnak a bíróságok megerősítésére, így a kormány elérheti eredeti célját - tette hozzá.
Győri Enikő emlékeztetett, hogy Magyarország már korábban, a foglalkoztatási és szociális tanács ülésén, illetve a pénzügyminiszteri tanács ülésén csatolt egy politikai nyilatkozatot, amelyben további ajánlásokat kifogásolt. A kifogásolt ajánlások között van a közmunkaprogram súlyának csökkentése a foglalkoztatáspolitikában, továbbá a társasági adózás szerkezetére, illetve a hatósági árszabályozásra vonatkozó ajánlások, valamint a magyarországi üzleti környezettel kapcsolatos megállapítások.
Kifejtette: ez nem egyedi példa, tavaly például Magyarország mellett Belgium és Luxemburg is csatolt ilyen nyilatkozatot. A tagállamok általában akkor élnek ezzel az eszközzel, ha nem akarnak megakadályozni valamit, de van különvéleményük - mondta, hozzátéve, hogy "ha benne maradt volna az igazságszolgáltatás függetlenségére vonatkozó mondat, akkor vétóztunk volna, de nem jutottunk el odáig, a problémát megoldottuk konstruktív párbeszéd révén".
Az államtitkár elmondta: a csütörtökön kezdődő kétnapos csúcs napirendjén minden korábbinál hangsúlyosabban szerepel a növekedés és a foglalkoztatás, különös tekintettel a fiatalok munkanélküliségére. Az uniós csúcson szó lesz arról a hatmilliárd eurós keretről, amelyet a fiatalok munkanélküliségének csökkentésére fordítanának az új többéves költségvetési keretben.
Győri Enikő szerint a támogatás felhasználási kritériumainak négy magyarországi régió - Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Dél-Alföld és Észak-Alföld - felel meg, ezekbe a térségekbe összesen 48 millió eurónyi uniós támogatás érkezhet.
A bővítés néhány kérdéséről, illetve a bankunióról készült köztes jelentésről is tárgyalnak majd az uniós állam- és kormányfők - mondta az államtitkár.
(MTI/Külügyminisztérium)
