Győri Enikő, a Külügyminisztérium uniós ügyekkel foglalkozó államtitkárának „Miért veszélyes a Tavares-jelentés Magyarországra és Európára egyaránt” című írását közölte a Financial Times felzárkózó térségi blogrovata.
A politikus azt írta, egyre nehezebb számára a Magyarországról megjelenő sajtócikkeket olvasni anélkül, hogy az ország elleni konspiráció lehetősége jutna az eszébe, vagy a teljes tájékozatlanságot feltételezze a szerzőről, illetve az általa idézett külföldi politikusokról. A Magyarországgal kapcsolatos bíráló nyilatkozatok közül sok ugyanis súlyos torzításokat tartalmaz.
Az elmúlt két évben az Orbán-kormányt megvádolták az alapvető jogok megsértésével, a demokrácia és a sajtószabadság veszélyeztetésével, valamint olyan helyzet teremtésével, amelyben egyes etnikai csoportok – például a romák – nem érzik magukat biztonságban. E hamis vádaskodások az elmúlt héten, az úgynevezett Tavares-jelentésről folytatott európai parlamenti vitán vízválasztóhoz érkeztek – tette hozzá.
Győri Enikő kifejtette: azoknak az állításoknak a megfogalmazói, amelyek szerint Magyarország EU-értékeket sért a legutóbbi alkotmányos és jogszabályi változtatásokkal, egyetlen konkrét példát sem tudtak felhozni véleményük alátámasztására. Ráadásul a legtöbb esetben kiderült, hogy nem ismerik a magyar történelmet, sem a politikai helyzetet, és a jelek szerint nem is törekednek arra, hogy több ismeretet szerezzenek – írta Győri Enikő a brit gazdasági napilap online vendégposztjában.
Az államtitkár szerint e hamis állítások nem csupán politikailag károsak, de súlyosan negatív gazdasági hatásokkal is járhatnak. Magyarország ugyanis kis, nyitott gazdaság, amely erősen függ az exporttól, exportjának 75 százaléka vagy még ennél is nagyobb hányada pedig EU-országokba irányul.
A Tavares-jelentés barátságtalan ország képét vázolja fel, olyanét, amelyben nem érvényesül megfelelően a törvényesség, és ez visszatarthatja a külföldi befektetőket attól, hogy helyes képet alkossanak Magyarországról – tette hozzá.
A jelentéstervezet készítése és az azt követő vita idején a jobbközép Európai Néppárt képviselői megértették a Magyarország által megfogalmazott aggályokat és támogatták azokat a módosításokat, amelyek jobban tükrözték a magyar valóságot. Az Európai Parlament baloldalának képviselői azonban politikai meggyőződésükből eredően lesöpörték az asztalról e módosítások zömét. A tények számukra kevésbé voltak fontosak, mint az a politikai kampány, amely már a közelgő európai parlamenti választások jegyében elkezdődött, és amelynek Magyarország akaratlanul részesévé vált – írja Győri Enikő.
Az államtitkár szerint akik megszavazták a jelentést, nem zavartatták magukat a tényektől, attól, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése a Tavares-jelentés vitája előtt egy héttel megállapította, hogy nincs szükség a Magyarország elleni monitoring eljárás elindítására. Az európai baloldal egyszerűen úgy döntött, hogy nem vesz tudomást a rendelkezésre álló bizonyítékokról.
Az államtitkár kifejtette: a választóktól 2010-ben kapott kétharmados felhatalmazás példátlan törvényalkotási erőfeszítést tett szükségessé a rendszerváltás befejezésére, és ez természetszerűleg hibákkal, bizonyos politikai és gazdasági érdekek sérelmével is járt. Három év után azonban számos vívmányról is beszámolhat a kormány. Csökkent a szuverén adósság és a munkanélküliség, a közfinanszírozást sikerült rendbe tenni, és kilenc hosszú év után Magyarország kikerült az EU túlzottdeficit-eljárásának hatálya alól.
Az elmúlt negyedévben a gazdasági növekedés is felgyorsult, és ezzel nem sok EU-tagállam dicsekedhet – áll Győri Enikő írásában.
„A saját lábunkon állunk, a piacról finanszírozzuk magunkat, és nincs szükségünk külföldi pénzügyi támogatásra, sajnálatos módon azonban ezekről a tényekről ritkán olvasunk az európai sajtóban” – írta a külügyi államtitkár.
A magyar kormány nem hiszi magáról, hogy tévedhetetlen, ám egy tagország pellengérre állítása – ahogy a Tavares-jelentés teszi –, vagy az Európai Parlament szerepének félreértelmezése nemcsak Magyarországnak okoz kárt, hanem aláássa az európai polgárok által a szorosabb integrációba vetett hitet is. Az ilyen erőszakos magatartás lerombolja az Európai Unió iránti bizalmat, és az euroszkepticizmust táplálja – így lényegében a szélsőjobboldalt erősíti, amelynek felemelkedésére éppen az európai baloldal hívja fel ismétlődően a figyelmet – áll Győri Enikő írásában.
(MTI, Külügyminisztérium)
