A válság veszélyes következménye, hogy elkezdődött az unióban egy „kicsit bűnbakkereső, kicsit egymást vádló, olcsó politikai közbeszéd” – mondta Győri Enikő, a Külügyminisztérium uniós ügyekért felelős államtitkára 2013. május 30-án Budapesten.
A kormány megalakulásának harmadik évfordulója alkalmából szervezett nemzetközi konferencián az államtitkár hangsúlyozta: „ilyen válságban ilyen hosszan” az EU még nem volt, a nagy gazdasági világválság négy évig tartott, míg a jelenlegi már ötödik éve tart, és nem látni egyértelműen „a fényt az alagút végén”, bár kísérletek vannak a helyzet kezelésére.
A Századvég Alapítvány, a Széll Kálmán Alapítvány és a Heti Válasz Kiadó által szervezett tanácskozáson az államtitkár azt mondta, a nemzetek Európája nem feltétlenül ellentétes a szorosabb együttműködéssel. Lehet erős unióban gondolkodni, ez nem biztos, hogy ellentétes azzal, hogy erős tagállamok és erős, együttműködő európai intézmények legyenek – mondta.
Győri Enikő szerint hamis dilemma, hogy a válságkezelésben választani kellene a növekedés és a költségvetési fegyelem között. Az mindenesetre bizonyos, hogy addig nem lesz jó válságkezelés, amíg a munkanélküliségi helyzetre megoldást nem találnak – mutatott rá.
Gál Kinga fideszes néppárti európai parlamenti (EP-) képviselő arról beszélt, hogy az elmúlt évek vitáiban az EP-ben kivehetővé vált az a választóvonal, amely meghatározza a küzdelmet. Eddig voltak biztosnak vélt értékek, és az unióban gyakran hangsúlyozták, hogy az EU nemcsak érdekek, hanem értékek közössége – mondta.
Kiemelte: éppen azokat az értékeket kezdik azonban ki a „politikai játszmák” miatt, amelyeket eddig – különösen Közép-Európában - szentnek hittek: az emberi jogok védelmét, a jogállamiságot és a demokráciát. A politikus szerint az egyén, a közösség felelőssége az utóbbi időben háttérbe került. A magyar alaptörvény az egyén, a közösség és az állam felelősségét írja le úgy, hogy segít eligazodni a következő generációknak is - mondta az EP-képviselő.
Werner Amon, az Osztrák Néppárt (ÖVP) parlamenti képviselője hangsúlyozta: nem az a fő kérdés, hogy több vagy kevesebb Európát akarunk, hanem az, hogy meg akarjuk-e őrizni az EU-t a gyermekeinknek és az ő gyermekeiknek. Az egyik legnagyobb kihívásnak nevezte, hogy perspektívát kell adni a fiataloknak, mert ha nem tudnak munkát biztosítani nekik, könnyen a radikális eszmék támogatóivá válhatnak.
Igor Janke, a lengyel Szabadság Intézet elnöke kiemelte: az EU-t meg kell reformálni, a közösségnek a nehéz időket is át kell vészelnie, nem csak jó időkben kell tudnia működni. Ehhez szolidaritásra van szükség az országok között, és a közép-európaiak jól tudják, hogy ez mit jelent – emelte ki. Kitért arra is, hogy bár az európai intézmények legitimitása kicsi, mégis „meg akarják mondani”, mit tegyen a demokratikusan megválasztott magyar kormány.
Jonathan Knott budapesti brit nagykövet úgy fogalmazott, hogy minden nagy brit párt szerint Nagy-Britannia helye az EU-ban van, ez az országnak és az EU-nak is előnyös. Az unió azonban komoly kihívásokkal néz szembe, és ezeket kezelni kell. Nemcsak a gazdasági helyzet miatt kell változtatásokba kezdeni, hanem az intézmények működése miatt is, a döntéshozatal ugyanis az országoktól, a polgároktól távol történik – mondta.
(MTI, Külügyminisztérium)
