Négy téma köré összpontosítja szakmai munkáját a magyar EU-elnökség

A következő év első felében esedékes magyar uniós elnökség legfőbb törekvéseit vázolta Brüsszelben Győri Enikő, amikor az elnökségi trió másik két tagjával, Spanyolország és Belgium képviselőjével egyeztette a végzett munkát, illetve a legfőbb feladatokat.

A 2011. első félévi magyar EU-elnökség során a magyar kormány négy tágabb témakör köré igyekszik összpontosítani a munkát. Erről Győri Enikő, a Külügyminisztérium európai ügyekért felelős államtitkára tájékoztatta hétfőn Brüsszelben spanyol és belga kollégáját, Lopez Garridot és Olivier Chastelt, akikkel áttekintették a spanyol-belga-magyar EU-elnökségi trió eddigi munkáját és további feladatait. A magyar fél által megjelölt négy terület:

  • Növekedés, munka és társadalmi felzárkóztatás
  • Erősebb Európa – szolidaritás, kohézió, erős uniós politikák
  • Polgárbarát Európai Unió
  • Bővítés, szomszédságpolitika, külkapcsolatok

A tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolásáról szólva Győri Enikő rámutatott, hogy Magyarország mindent megtesz a pénzügyminiszterek által nemrég jóváhagyott európai szemeszter valóra váltásáért, vagyis hogy az országok még a hazai jóváhagyás előtt ismertessék egymással költségvetési terveiket. Kijelentette: a magyar fél támogatja, hogy a jogsértő államokkal szemben fokozatosan vezessék be a szankciókat, mégpedig először az euró-övezet tagjai esetében, majd 2014-től terjesszék azt ki mind a 27 tagállamra. Hangsúlyozta annak szükségességét, hogy az államháztartások hiányának kiszámításánál figyelembe vegyék a magánnyugdíj-pénztárak befizetései után folyósított állami kompenzációt – és így ne kerülhessenek hátrányosabb helyzetbe azok az élen járó tagállamok, amelyek már végrehajtották a hosszú távú fenntarthatóságot szolgáló nyugdíjreformjukat (ezek közé tartozik ugyanis Magyarország is).

Győri Enikő az Unió következő többéves pénzügyi keretének előkészítése kapcsán kiemelte, hogy a közös költségvetés számainak meghatározásához előbb a célokról és az azokat szolgáló politikákról kell megegyezni. Csak ez alapján dönthető el, hogy az egyes programokhoz mennyi pénzt társítsanak. Mint mondta, reméli, hogy az ezzel kapcsolatos vita megkezdődhet a magyar elnökség idején. Az államtitkár fontosnak nevezte a soros elnöki tisztséget betöltő Belgiumnak azt a törekvését, hogy az Európai Bizottság mielőbb határozza meg az Unió középtávú energia akciótervének tartalmát, amely elehetővé tenné, hogy a javaslatot a magyar elnökség alatt elfogadják. A közös energiapolitika kialakítása, amely az Unió biztonsága és növekedése szempontjából stratégiai kérdés, a magyar elnökség központi feladatai között fog szerepelni.

Az egyeztetés fontos témája volt mindezeken túl a romák helyzete. Győri Enikő ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy az elmúlt időszak riasztó európai fejleményei azt bizonyítják: lépéseket kell tenni a cigányság gazdasági és szociális beilleszkedése érdekében.

Ugyancsak a magyar EU-elnökség előkészítését szolgálta, hogy az államtitkár asszony Brüsszelben találkozott bolgár, illetve cseh partnereivel. A megbeszéléseken azt igyekezett felmérni, hogy a két ország milyen igényeket támaszt a magyar elnökséggel szemben, illetve melyek azok a kérdések, amelyek számukra különös jelentőségűek vagy fokozottan érzékenyek. Bolgár partnerének, akivel egyebek között a Nyugat-Balkán, a szomszédságpolitika és a Duna Régió Stratégia legfőbb vonatkozásait tekintette át, kiemelte, hogy a romák integrációjának kérdése nem lehet befolyással sem Bulgária, sem Románia schengeni csatlakozására. Hozzátette: Magyarország mindent elkövet, hogy a két ország még a magyar EU-elnökség idején a schengeni övezet tagjává váljon. Az Európai Unió bővítése kapcsán Győri Enikő annak a reményének adott hangot, hogy a Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalások elnökségünk alatt lezárulnak, illetve, hogy akár a csatlakozási szerződés aláírására is lehetőségünk lesz.

(kulugyminiszterium.hu)