Győri Enikő Londonban a két országot egyaránt érintő sarkalatos uniós ügyekről, köztük a bankszanálás tervezett intézményi kereteiről és az EU-munkavállalók helyzetéről tárgyalt 2013. szeptember 12-én.

A Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára – aki mások mellett találkozott David Lidingtonnal, a brit külügyminisztérium EU-ügyi államtitkárával, Ivan Rogersszel, David Cameron brit miniszterelnök európai és globális ügyekért felelős főtanácsadójával, valamint kutatóintézeti szakértőkkel – megbeszélései után elmondta: különösen fontos például az álláspontok összehangolása a közös európai szanálási mechanizmus kérdésében. Bármilyen döntésre jut ugyanis az euróövezet, az hatással lesz a valutaunión kívüli EU-tagállamok bankrendszereire is.

A piacok integrálódása miatt mindig „árgus szemmel kell figyelnünk” arra, hogy az euróövezeti fejleményeknek ne legyen káros hatásuk az övezeten kívüli országokra – fogalmazott a magyar államtitkár. Fontos, hogy a rendszer nyitott maradjon, a kötelezettségek és a jogok egyensúlyban legyenek, és „ha úgy döntünk, akkor önkéntes alapon csatlakozhassunk” – tette hozzá. Fontos az is, hogy Magyarországnak legyen szava a bankszanálási mechanizmussal kapcsolatos olyan döntésekben, amelyek az euróövezeti anyabankokon keresztül érintik a magyar bankérdekeltségeket – hangsúlyozta a külügyi államtitkár.

Győri Enikő szerint ezekről az elvekről sikerült megállapodni a brit tárgyalópartnerekkel, és ezeknek a megvalósításáért a két ország így közösen tud majd fellépni.

Elmondta: kérte brit tárgyalópartnereit, hogy Szerbia EU-csatlakozási tárgyalásaival, illetve Ukrajna tervezett keleti partnerségi társulásával kapcsolatban „lássák át” e kérdések geopolitikai-geostratégiai jelentőségét.

Az államtitkár elmondta továbbá: tárgyalásain szóba kerültek az EU-társállamokból érkezők nagy-britanniai munkavállalási feltételeinek szigorítását célzó brit elképzelések is. Ezzel kapcsolatban Győri Enikő kijelentette: minden EU-témában „sziklaszilárd” az a magyar álláspont, hogy a szerződéseket be kell tartani, akkor is, ha a közhangulat sok esetben rányomja bélyegét a politikai döntéshozatalra. Az EU egyebek mellett jogi közösség is, és akkor tud működni, ha az alapító szerződéseket tiszteletben tartják – tette hozzá.

Az uniós alapszabadságokat a szerződések egyértelműen rögzítik, és ha e szabadságjogokkal kapcsolatban vannak visszaélések, azok ellen a jelenlegi uniós jogszabályi kereteken belül is fel lehet lépni – hangsúlyozta Győri Enikő.

A kormányzó brit Konzervatív Párt vezető politikusai részéről az utóbbi hónapokban többször is elhangzott az az igény, hogy az uniós társállamokból érkezők szabad nagy-britanniai munkavállalásának teljes rendszerét általános felülvizsgálatnak kell alávetni. A brit kormány már el is indította e folyamatot, első lépésként a szociális ellátáshoz fűződő jogok szigorítási terveinek felvázolásával.

(MTI, Külügyminisztérium)