A 2014 és 2020 közötti időszakra szóló következő középtávú pénzügyi keret (MFF) még nyitott kérdéseinek rendezését sürgette 2013. szeptember 30-án az EU soros litván elnöksége és az Európai Bizottság.

A nap folyamán a témát Brüsszelben megvitatták az EU-országok uniós ügyekkel foglalkozó tárcavezetői az úgynevezett Általános Ügyek Tanácsának ülésén, amelyen Magyarországot Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU-ügyi államtitkára képviselte. A megbeszélés után tartott sajtótájékoztatón Linas Antanas Linkevicius litván külügyminiszter kiemelte: azért is fontos, hogy a tagállamok minden, még nyitott kérdésben megállapodjanak a társjogalkotói szerepet játszó Európai Parlamenttel, hogy szilárd feltételeket teremtsenek az úgynevezett felzárkóztatási, vagyis kohéziós alapok felhasználásához.

Johannes Hahn, a regionális fejlesztési ügyek EU-biztosa azt mondta, hogy megállapodást szeretne látni már a 2013. október 2-án tartandó háromoldalú intézményközi találkozón, amelyen a tagállami kormányokat megjelenítő Tanács, az Európai Bizottság és az Európai Parlament képviselői vesznek részt.

Diplomaták ugyanakkor jelezték: a 2013. október 24-25-én tartandó EU-csúcsig van még idő akár további háromoldalú egyeztetésekre is.

Győri Enikő magyar újságíróknak elmondta: az Európai Parlament felvetései közt akad ugyan számos ésszerű elem, ám a tagállamok képviselői ódzkodnak attól, hogy újra megnyissanak sok, már lezártnak remélt kérdést. Az egyik vitatéma – tette hozzá – az úgynevezett makrogazdasági feltételekhez kötöttség kérdése. Ennek lényege, hogy az egyes országoknak járó támogatás nagysága függ majd attól, miként tart be az érintett állam bizonyos makrogazdasági elvárásokat.

A magyar államtitkár felhívta a figyelmet arra: nem lenne igazságos, ha az egyes egyéneket vagy helyi intézményeket büntetnék támogatási forrás megvonásával, ha a központi kormányzatuk nem teljesít bizonyos uniós követelményeket. Győri Enikő ugyanakkor azt is fontosnak mondta, hogy az Európai Parlament ne intézményközi hatásköri kérdésnek tekintse a vitát, hanem az érdemi szabályozás minél jobb megfogalmazására törekedjen.

(MTI, Külügyminisztérium)