Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára vett részt az Általános Ügyek Tanácsának (ÁÜT) dániai Aarhusban 2012. június 10-11-én rendezett informális ülésén. Az államtitkár a kohéziós politika fontosságára mutatott rá és ennek az eszköznek az egész Európai Unió versenyképességét növelő hatása mellett szállt síkra, valamint a kis- és középvállalkozások uniós forrásokhoz juttatása mellett érvelt.
A tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács legfontosabb döntés-előkészítő grémiumának 2012. június 10-11-i tanácskozásán a 2014 és 2020 közötti időszakra szóló uniós költségvetésről, továbbá az európai növekedés beindításának lehetőségeiről egyeztettek a kormányok képviselői.
Győri Enikő arra emlékeztetett, hogy lassan egy éve – a lengyel elnökség óta – tart a vita a többéves költségvetési keretről. Mint elmondta, a dán elnökség ezzel kapcsolatban ismertetett az ülésen egy keretdokumentumot, amely tartalmazza az uniós büdzsével kapcsolatos legfontosabb problémákat, észrevételeket.
Az államtitkár hangsúlyozta: a megoldásra váró kérdések között szerepel az Európai Bizottságnak a kohéziós pénzek csökkentésére vonatkozó javaslata is, amely Magyarország esetében mintegy 20 százalékos forrásveszteséget jelentene. Győri Enikő a tanácskozáson annak a véleményének adott hangot, hogy a bizottsági kezdeményezés ellentétes az EU alapító szerződéseivel, amelyek – mint fogalmazott – világosan rögzítik, hogy az EU-n belül a kohéziót erősíteni, a regionális különbségeket pedig csökkenteni kell, ennek alapján pedig nem a rendelkezésre álló eszközök elvonására lenne szükség.
Az EU-ügyekért felelős államtitkár elmondta, hogy a 2012. június 28-29-én tartandó EU-csúcson kerül majd először napirendre a kohéziós forrásokkal kapcsolatos probléma átfogó megvitatása, s a forráscsökkentéssel kapcsolatos számszerűsített módosító javaslatokra majd csak a 2012 júliusában kezdődő ciprusi elnökség idején derül fény.
Győri Enikő kifejtette, hogy a kevésbé fejlett uniós tagállamok esetében eltérő a Bizottság által indítványozott forráscsökkentés, tekintve, hogy a kohéziós keret a GDP függvénye (nem lehet több annak 2,5 százalékánál), így vannak országok, ahol az erőteljesebb gazdasági növekedés miatt a korábbi évekhez képest a jövőben nem csökkenne a kohéziós keret.
Az aarhusi informális ülés másik fő témája, a 2012. június végi EU-csúcsra készülve, annak megvitatása volt, hogy miként lehet az unióban növekedést és pénzügyi fegyelmet egyszerre elérni. Győri Enikő szerint ez egy „mesterséges vita”. Mint mondta, a legtöbb résztvevő egyetértett abban, hogy felelős európai politikus nem gondolhatja azt, hogy további eladósodás árán növekedést lehet gerjeszteni.
Az államtitkár kifejtette, abban is egyetértettek vele, hogy az európai gazdaság beindításához nagy szükség van a „növekedés- és foglalkoztatás teremtő képességgel rendelkező” kohéziós politikára, amely a nettó befizető tagállamok lehetőségeit is javítja. A kohéziós pénzek hatékony felhasználása érdekében Győri Enikő szerint a jövőben az Európai Bizottság nagyobb rugalmasságára lenne szükség a forrásátcsoportosításokra vonatozó kérelmek elbírálásakor.
Az államtitkár az ülésen a gazdasági növekedés beindításával kapcsolatban kiemelte azt is, hogy nagyon fontos lenne egy külön uniós keret létrehozása a kis- és középvállalkozások forráshoz juttatása érdekében.
(MTI, kormany.hu)
