Európának legyen szíve és lelke, az európai országok pedig tanuljanak meg újra nemes lélekkel és kölcsönös szimpátiával egymásra nézni – mondta Győri Enikő EU-ügyi államtitkár az Európa-nap alkalmából rendezett Liszt-est előtt elhangzott ünnepi beszédében 2011. május 9-én az Európai Parlamentben.

Az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésének kezdete előtt ünnepi zászlófelvonással emlékeztek a képviselők, az uniós intézmények vezetői és az elzászi főváros elöljárói az európai integráció 61 évvel ezelőtti születésére. Este a francia Liszt Társaság és az Európai Parlament közös szervezésében ünnepi koncertet tartottak.

Gondviselésszerű egybeesés

Győri Enikő államtitkár az esemény előtt mondott rövid üdvözlő beszédében gondviselésszerű véletlennek nevezte, hogy a magyar elnökségi félév és Liszt Ferenc születésének Európa-szerte széles körben ünnepelt évfordulója egybeesik. Hangsúlyozta, zenei nyelvében Liszt volt a leginkább európai a magyar zeneszerzők között, Párizstól Rómáig, Weimartól Bécsig és Budapestig mindenütt egyaránt otthon érezte magát. „Akárcsak Strasbourgban” – tette hozzá Győri, kiemelve, hogy éppen aznap Strasbourg belvárosában emléktáblát avattak annál az épületnél, ahol a csodagyerek Liszt 12 évesen első franciaországi koncertjét adta. 

Győri Enikő emlékeztetett arra, hogy Liszt önzetlen mentora és barátja volt kora más kiemelkedő művészeinek is, „és ők együtt képviselték Európa legjobbjait”. Az államtitkár felidézte a minap boldoggá avatott II. János Pál pápa emlékét, akinek meggyőződése volt, hogy Európának van szíve és lelke. Győri úgy vélte, hogy az európai nemzeteknek újra meg kell tanulniuk rokonszenvvel és nagylelkűséggel tekinteni egymásra, ahogy annak idején Liszt és a romantikusok nemzeti és nyelvi határokat nem ismerő nagy nemzedéke tette. „Reménykedjünk abban, hogy „Európa több, mint pénz és piac. Gyönyörködjünk Liszt zenéjében, és meghallják a hangot, amely Európa lelkének legmélyéről tör elő” – zárta beszédét Győri.

Az Európa-nap története

Pontosan öt évvel a második világháború lezárása után, 1950. május 9-én ismertette híres nyilatkozatát Robert Schuman francia külügyminiszter, amelyben javaslatot tett a francia és német szén- és acéltermelés egyesítésére, és annak közös, nemzetek feletti fennhatóság alá helyezésére, ami „azonnal biztosítaná a gazdasági fejlődés valós közös alapjait, az európai szövetség első lépését”. A Schuman-tervvel indult az európai integráció első szervezetének, az Európai Szén- és Acélközösségnek a létrehozása, ezért 1985 óta május 9-én ünnepelik Európa Napját. Az EU tagállamaiban különbözőképpen emlékeznek meg erről a napról, de közös az a törekvés, hogy minél több emberrel megismertessék az Unió céljait, értékeit és működését.

Az Európai Parlament elnökének üzenete

A Schuman-nyilatkozat közzétételének 61. évfordulója alkalmából kiadott videóüzenetében Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke kijelentette: „Okkal lehetünk büszkék arra, amit Európa eddig elért”. Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az EU eddigi eredményeit nem szabad maguktól értetődőnek tekinteni. Buzek az Észak-Afrikában, illetve a Fehéroroszországban történetekkel kapcsolatban emlékeztetett: kezet kell nyújtani azoknak, akik osztoznak az európaiak álmaiban, de a történelem nem kedvezett nekik, és segíteni kell az EU déli és keleti szomszédjait az „emberi méltóságért, a szabadságért és a demokráciáért folytatott küzdelmükben”. Buzek szerint szolidárisnak kell lenni azokkal a tagállamokkal is, amelyek „a magas adósság leküzdése érdekében bátor és felelős reformokat hajtanak végre”.

Közös európai vállalkozás

Az Európai Tanács elnöke, Herman van Rompuy szintén videóüzenetben emlékezett meg arról, hogy 61 évvel ezelőtt „kezdődött közös európai vállalkozásunk”. Kiemelte: „ma az Európai Unió egy egységes szabad térség, ahol 500 millió nő és férfi különböző országokban, mégis közös értékek szerint él együtt”. Az Európai Tanács elnöke szerint Európa két fontos kihívással is szembesül: „egyrészt biztosítania kell polgárainak jólétét, másrészt elő kell segítenie a stabilitást mind déli, mind keleti szomszédságában”. Van Rompuy kitért a gazdasági problémákra is, szerinte, „bár néhányan közülünk még küzdenek a nehézségekkel, az európai országok egyre jobban teljesítenek, és a fellendülés még nagyobb, mint reméltük”.

Magyar ünnep a Justus Lipsiusban

Herman Van Rompuy részt vett a hétvégi brüsszeli Európa-napon is, amelyen a hagyományoknak megfelelően megnyíltak a nagyközönség előtt a Tanács, a Bizottság és az Európai Parlament kapui. Az Európai Tanács elnöke Vargha Ágnes magyar Coreper I. nagykövet társaságában megtekintette a Tanács Justus Lipsius épületében berendezett magyar témájú kulturális és történelmi kiállítást, ahol hagyományos magyar zene és magyar ízek is fogadták az érdeklődőket. A múlt értékei mellett az „Üzenem Európának” című magyarországi gyermekrajzpályázatra beérkezett rajzokból készített válogatást is megcsodálhatták a látogatók. Van Rompuy hangsúlyozta, hogy szorosan együttműködik a magyar elnökséggel, és méltatta annak eddigi tevékenységét és eredményeit.

(eu2011.hu)