A nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését az unió politikáiban és a gyakorlatban is meg kell teremteni; ezt a feladatot magára vállalta a magyar uniós elnökség – hangsúlyozta Győri Enikő a Külügyminisztérium EU ügyekért felelős államtitkára az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának ülésén.

Az államtitkár kifejtette: nemzetpolitikai szempontból a horvát csatlakozási tárgyalások lezárása volt a magyar elnökség legnagyobb sikere.  Az államtitkár az elnökség nemzetpolitikai szempontból fontos eredményei közé sorolta azt is, hogy az Európai Unió csatlakozott az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez és az EU történetében először az Általános Ügyek Tanácsában sikerült következtetéseket elfogadnia az alapjogok érvényesüléséről az unióban, mely érintette a kisebbségek jogait is.

Közép-európai együttműködés

Az elnökség eredményeit ismertetve Győri Enikő kiemelte: a közép-európai együttműködés kiválóan működött az elnökség alatt. „Szlovákiától, Csehországtól, Ausztriától, Romániától nagyon komoly támogatást kaptunk a céljainkhoz, Horvátország csatlakozási tárgyalásainak lezárása nélkülük nem valósulhatott volna meg” – hangsúlyozta.  Az államtitkár reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az együttműködés folytatódik.

Győri Enikő a schengeni rendszer kiterjesztésével kapcsolatban emlékeztetett: az elnökség elérte azt, hogy minden tagállam hivatalosan elismerte; Románia és Bulgária technikailag készen áll a csatlakozásra. Az államtitkár hozzátette: Magyarország a szeptember 21-22-i Bel- és Igazságügyi Tanács brüsszeli ülésén is a két ország schengeni rendszerbe történő felvételét szorgalmazza. „Mi visszük tovább azt a politikát, amit eddig, ez az Erdélyben élők szempontjából is fontos” – mondta.

Győri Enikő ugyancsak kiemelte, hogy Ukrajnával is hamarosan megkezdődnek a tárgyalások a vízumkérdésről, amely a kárpátaljai magyaroknak hozhat pozitív változást. Kitért arra is, hogy Szerbia hamarosan elnyerheti a tagjelölti státuszt az EU-ban, ami a délszláv országban élő magyarok számára „döntő fontosságú”, hiszen közelebb hozza az uniós polgárság perspektíváját.

Érzékeny kérdések

Győri Enikő kérdésre válaszolva rávilágított: az elmúlt egy évben több történt a nemzetpolitika terén Magyarországon, mint a korábbi húsz évben összesen.  Az államtitkár ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy több szomszédos országgal még hosszú időre és rengeteg tárgyalásra van szükség a fennálló viták rendezéséhez. „A nemzetpolitikánál nincs érzékenyebb kérdés az unióban, a magyar elnökség mégis fontos lépéseket tett a kisebbségi jogérvényesülés érdekében” – húzta alá Győri Enikő.

A Duna Régió Stratégiától az Európai Örökségig

Az államtitkár az elnökségi Duna Régió Stratégia elfogadását is a nemzetpolitikai szempontból fontos elnökségi eredmények között említette, hiszen a stratégia „nyolc tagállam és hat EU-n kívüli ország szorosabb együttműködéséről szól, gazdasági, infrastrukturális és kulturális kapcsolatok terén” – mondta.

Az Európai Uniós ügyekért felelős államtitkár szerint hasonlóan fontos siker volt az is, hogy az Európai Tanács júniusi ülésén a tagállamok elfogadták a romaintegrációs stratégiák európai keretrendszerét, ezzel pedig „elismerték, hogy a roma kérdés európai ügy, nem csak egyes tagállamoké”.

A kulturális sokszínűség erősítésének területén Győri Enikő a rendkívül fontos eredmények közé sorolta, hogy „a tagállamok miniszterei elismerték, hogy a kultúra is hozzájárul az EU 2020 stratégia megvalósításához”. Hozzátette: ugyancsak mérföldkövet jelent a kulturális sokszínűség erősítésében az a politikai megállapodás, amely a magyar elnökség alatt született a Tanácsban az Európai Örökség Címre vonatkozó határozatról.

(kormany.hu)