Az Európai Unió új többéves pénzügyi keretének meghatározása nem generálhat győzteseket és veszteseket, és a közös politikákhoz is hűnek kell lennie – szögezte le Győri Enikő európai uniós ügyekért felelős államtitkár a Külügyminisztériumban tartott sajtóbeszélgetésen 2011. október 3-án.

Az államtitkár beszámolt az újságíróknak az EU legfontosabb aktuális kérdéseiről, és arról, hogy az elnökség eredményeit Magyarország miként tudja tagállamként kamatoztatni. „Az elnökség alatt sikerült levernünk olyan cölöpöket, amelyek megmutatják, hogy mi milyen Európai Uniót akarunk. A mi témáink ma is aktuálisak, és a 26 tagállam tudja, mi az álláspontunk ezekben az ügyekben” – mondta Győri Enikő. Az államtitkár kifejtette azt is, hogy az elnökséget követően változások lesznek a kormányzat uniós ügyeket érintő kommunikációjában is: „egységesül a kormány uniós kommunikációja, indul egy honlap, amely azért van, hogy a kormány uniós politikájáról beszámoljon”.

Vita a többéves pénzügyi keretről

Győri Enikő a következő időszak legfontosabb témájaként a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos tárgyalásokat nevezte. „A keret tárgyalása iszonyatos erőpróba lesz, van egy számunkra nem kedvező bizottsági javaslat, amely megpróbálja a 2020 stratégiához rendelni a forrásokat, de az agrár- vagy a kohéziós politikára kevesebb forrás jut” – hívta fel a figyelmet az államtitkár. Úgy vélte, az új költségvetés nem mehet a meglévő politikák rovására, a kohéziós és a mezőgazdasági politika nélkül ugyanis nem képzelhető el versenyképes unió.

Kitért arra is, hogy Magyarországnak meg kell védenie érdekeit. „Nem fogadható el, hogy Magyarország jelentősen kevesebb összeghez jusson, mint jutott az eddigi ciklusban” – hangsúlyozta az államtitkár. Újságírói kérdésre válaszolva Győri Enikő a hatékony forrásfelhasználás fontosságát is aláhúzta: „azt szeretnénk bebizonyítani, hogy ezt a pénzt jól is el lehet költeni”.

Még jobban összehangolni az európai gazdaságpolitikákat

Győri Enikő az euróövezet válságáról is beszélt, amely Magyarországot is húsbavágóan érinti, annak ellenére, hogy még nem tagja a valutaövezetnek. „Ha az eurózónában tüsszentenek, mi tüdőgyulladást kapunk” – érzékeltette a helyzetet az államtitkár.

Kiemelte, hogy az Európai Parlament nemrégiben elfogadta a gazdasági kormányzás megerősítését célzó hatos jogszabálycsomagot, amelyre október 4-i ülésükön a pénzügyminiszterek is rábólintanak Brüsszelben. „A piac kikövetelte, hogy a hatos csomag kötelező legyen, és a tagállamok tartsák magukat hozzá” – mutatott rá Győri Enikő. Az államtitkár elismerte, a válság a jelenleginél gyorsabb döntéshozatalt követel meg az EU-tól, mert „sokszor csak futunk az események után”. Hozzátette, hosszú távú válságkezelésre kell felkészülni, akár tetszik, akár nem. Folyik a gondolkodás, hogy miként lehetne még jobban összehangolni az európai gazdaságpolitikákat, de fontos, hogy a közösségi módszer domináljon.

Bővítés és Schengen

Az államtitkár a bővítési politikáról szólva kiemelte a Horvátországgal folytatott csatlakozási tárgyalások lezárását, ami a magyar elnökség komoly eredménye. „Meg akartuk mutatni, hogy ha egy ország megtette a házi feladatát, ha megfelel a koppenhágai kritériumoknak, akkor ki kell nyitni számára a kapukat”.

Az államtitkár jelezte, hogy az Európai Bizottság október 12-én publikálja szokásos éves bővítési csomagját az országjelentésekkel, ennek fényében születhet döntés Szerbia tagjelölt státuszáról is az állam-, illetve kormányfők részvételével zajló Európai Tanács december 9-i ülésén. Győri Enikő ugyanakkor utalt arra, hogy a Szerbia által elfogadott vagyon-visszaszármaztatási törvény – amely a magyarok kollektív bűnösségét is kimondja – visszalépést hozhat Belgrád európai integrációjában. „A kollektív bűnösség elve megkérdőjelezi, hogy Szerbia mennyire gondolja komolyan a tagjelöltséget, abban bízom, hogy Szerbia ezt fel fogja ismerni, és kiköszörüli a csorbát” – mondta Győri Enikő.

Az államtitkár említést tett arról is, hogy a magyar és lengyel elnökség megfeszített munkája ellenére sem sikerült elérni Románia és Bulgária schengeni felvételét, mivel belpolitikai okok miatt Finnország és Hollandia nem volt hajlandó rábólintani arra. „A lengyel elnökség a mi támogatásunkkal azon dolgozik, hogy legyen megoldás, nem tartjuk fairnek, ahogy a két országgal bánnak” – jelentette ki.

A szeptember utolsó napjaiban Varsóban lezajlott keleti partnerségi csúcstalálkozóval kapcsolatban Győri Enikő reményét fejezte ki, hogy a decemberi EU-ukrán csúcsra aláírható lesz a szabadkereskedelmi megállapodás Kijevvel. Igyekezett eloszlatni azokat a félelmeket, hogy a magyar gazdákat veszélyeztetné a megállapodás.

(kormany.hu)