Az úgynevezett „európai szemesztert” az uniós tagállamok közötti szorosabb gazdasági koordináció érdekében találták ki, és nem lenne helyes, ha túlterhelnék a folyamatot e témakörön kívül eső kérdésekkel, részben olyanokkal, amelyekben nem is uniós, hanem nemzeti hatáskör érvényesül – vélekedett Győri Enikő, a külügyminisztérium EU-ügyi államtitkára 2013. november 19-én újságírókkal beszélgetve Brüsszelben, a tagországok európai ügyekkel foglalkozó tárcavezetőinek tanácskozása után.
Az Általános Ügyek Tanácsa néven ülésező testület ezen a megbeszélésen egyebek közt áttekintette annak a nagyjából féléves, évente ismétlődő folyamatnak a következő esztendő első felére vonatkozó ütemtervét, amelynek a lényege, hogy a tagállamok gazdaságpolitikai elképzeléseit összevetik a közös európai szempontokkal és célkitűzésekkel, igyekezvén összehangolni egymással az egyes tagállami prioritásokat. Az „európai szemeszterként” emlegetett egyeztetéssorozat rendszeres gyakorlattá tételét a gazdasági válság leküzdésének közös célja kényszerítette ki a tagállamokból.
Győri Enikő elmondta, hogy az Általános Ügyek Tanácsának mostani ülésén több tagország képviselője észrevételezte: az Európai Bizottság igyekszik ugyan minél szélesebben meghatározni az „európai szemeszterbe” való kérdések körét, ám nem lenne helyes szem elől téveszteni, hogy a folyamatot pusztán a szorosabb gazdaságpolitikai koordináció célja indokolta.
A magyar államtitkár – mint arról az újságíróknak beszámolt – az ülésen a maga részéről azt kérdőjelezte meg, hogy indokolt-e az „európai szemeszter” keretein belül megvitatni az úgynevezett „igazságügyi eredménytáblát”. Mint hozzátette, több tagország képviselője hasonló kételyeket fogalmazott meg a „szociális eredménytáblával” kapcsolatban.
Az említett eredménytáblázatokat az Európai Bizottság állítja össze. Az előbbi az egyes országok igazságügyi, igazságszolgáltatási rendszerének számszerűsíthető teljesítményét veti egybe, az utóbbi pedig főként a munkanélküliségi mérőszámokra összpontosít, ami azonban részét képezi a már hosszabb ideje rendszeresen készülő gazdasági eredménytáblázatoknak is.
Győri Enikő az ülésen – beszámolója szerint – azt is kiemelte, hogy az „európai szemeszter” helyzetértékelő, célmeghatározó folyamata során mindvégig következetesen érvényesíteni kell az uniós alapelveket, így például az egyenlő elbánás elvét. Mint megjegyezte, többször volt példa arra, hogy ezek az alapelvek csorbát szenvedtek.
A most következő „európai szemeszter” egyébként korábban kezdődik majd, mint máskor, amit az indokol, hogy május végén európai parlamenti választásokat tartanak, és addigra az uniónak már túl kell lennie a 2014-es „szemeszteren”.
(MTI/Külügyminisztérium)
