Az Európai Unió jövőjéről, a tervezett lépések menetrendjéről tanácskoznak a tagállamok állam-, illetve kormányfői az Európai Tanács 2012. december 13-án kezdődő ülésén, történelmi jelentőségű, végleges döntések azonban nem várhatók, mondta Győri Enikő, a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkár egy budapesti sajtóbeszélgetésen 2012. december 12-én.
Az államtitkár kiemelte, a csúcstalálkozón az Európai Tanács elnökének, Herman Van Rompuynek a javaslatait vitatják meg a tagállamok, arról beszélnek, milyen intézkedéseket kellene hozni rövid, közép- és hosszú távon. Magyarország üdvözli, hogy Van Rompuy javaslatai reálisak, és az elnök olyan lépéseket ajánl, amelyek nem csak a távoli jövőben valósíthatók meg, hangsúlyozta Győri Enikő.
Azt mondta, a piacok kicsit megnyugodtak az elmúlt fél évben, így az euróövezet is lélegzethez juthatott, de folytatni kell a megkezdett munkát, a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzését a tagállamok között.
Az Európai Tanács elnökének tervével kapcsolatban kifejtette: annak egyik eleméről, a közös bankfelügyeletről tárgyalnak az uniós gazdasági és pénzügyminiszterek az EU-csúcs előtti napon, és jó esély van arra, hogy kompromisszumra jutnak. A fő kérdés ezzel kapcsolatban az, hogy a bankok mekkora körére terjesszék ki a felügyeletet: mindegyikre, vagy csak a pénzintézetek egy részére.
Herman Van Rompuy egy másik javaslatának célja a költségvetési fegyelem megteremtése, emlékeztetett Győri Enikő. Véleménye szerint eddig is sok lépést tettek már ennek érdekében, de továbbiakra van szükség ahhoz, hogy a tagállamok ne növeljék a költségvetési hiányukat. Ezzel kapcsolatban a versenyképesség ösztönzése is fontos feladat, amihez pedig a strukturális reformok elkerülhetetlenek, húzta alá.
Kitért arra is, hogy ugyancsak foglalkozik Van Rompuy-féle jelentés a gazdaságpolitikai koordinációval, ebben a témában erősen megoszlik a tagállamok véleménye, hiszen például az adópolitikát több tagállam inkább nemzeti hatáskörben tartaná.
Magyarország álláspontját illetően az államtitkár kiemelte, az ország érdeke, hogy az euróövezet „egészséges legyen”, megfelelően működjön, mert ha nem így van, az azonnal érezteti a hatását Magyarországon is. Budapest üdvözli, hogy Herman Van Rompuy javaslatcsomagja „nyitott és befogadó”, egyes elemeihez önkéntes alapon még az euró bevezetése előtt csatlakozhatnak a tagállamok, magyarázta Győri Enikő.
Hangoztatta, Magyarország nem szeretné, ha intézményesülne az euróövezet tagjai és az azon kívüli országok közötti különbségtétel, nem lenne jó, ha az eurózóna megerősödve az EU-t „bontaná le”. Az sem lenne szerencsés, ha az unió közös politikái sérülnének az euróövezet megújulása miatt, tette hozzá Győri Enikő.
(MTI, Külügyminisztérium)
