Az észak-afrikai események is jól mutatják, hogy az Uniónak időben kell cselekednie, és nem szabad megvárnia, amíg egy-egy probléma eszkalálódik, húzta alá Győri Enikő uniós ügyekért felelős államtitkár a bővítéssel foglalkozó tanácsi munkacsoport budapesti informális találkozóján, 2011. május 5-én.

Az EU-nak hiteles és feltételeken alapuló európai perspektívát kell nyújtania a bővítési folyamatban résztvevő országoknak, ez utóbbiak felkészülése pedig az EU stabilitásának, versenyképességének és jövőképének erősödését kell hogy szolgálja – fejtette ki Győri Enikő a bővítéssel foglalkozó tanácsi munkacsoport (COELA) Magyarországon zajló informális találkozóját megnyitó előadásában. Az államtitkár rámutatott, hogy az egyes tagjelölt országok előrehaladását a saját, egyéni teljesítményük szerint kell megítélni, és fontos a motivációjuk fenntartása is felelős tárgyalások és világos, elérhető célok meghatározásával. Győri felhívta a figyelmet a bővítési folyamat késleltetésének a veszélyeire is. „Most kell cselekednünk, amíg nem ég a ház” – mondta az észak-afrikai események tanulságaira utalva.

A hiteles, feltételeken alapuló bővítési folyamat folytatása a magyar uniós elnökség egyik prioritása – emlékeztette Győri a COELA tagjait. A 2004-es és 2007-es bővítési hullám nem csak az elnökség, hanem az Európai Bizottság szerint is „sikertörténet”. Európa stabilabb és versenyképesebb lett, és nőtt nemzetközi súlya. Mindez azt bizonyítja, hogy „az erősebb integráció nem mond ellent a bővítés fogalmának”  – hangsúlyozta az államtitkár.

Győri méltatta azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az elnökségi trió másik két tagja, Spanyolország és Belgium tett a bővítési politika lendületének fenntartásáért. Az Általános Ügyek Tanács még a belga elnökség idején, 2010 decemberében elfogadott dokumentuma kiállt a bővítési folyamat folytatása mellett, a magyar elnökség e mandátum alapján végzi munkáját. Az államtitkár kiemelte, hogy az elnökség a megújított bővítési konszenzus szellemében a tagjelölt országokat is meghívja a nem hivatalos miniszteri találkozókra, ahol azok egy sor kérdésben hallathatják hangjukat.

Horvátország a célegyenesben

A magyar elnökség egyértelmű vállalást tett: június végéig le kívánja zárni Horvátországgal a csatlakozási tárgyalásokat, erősítette meg Győri, ugyanakkor leszögezte, hogy mindez Horvátország teljesítésétől függ. „Horvátország részéről lankadatlan erőfeszítésre, az Unió részéről pedig korrektségre és politikai akaratra van szükség” – jelentette ki az államtitkár. „Mi meg vagyunk győződve arról, hogy Horvátország képes a hátralévő követelményeket az Unióval való teljes együttműködéssel és párbeszédben teljesíteni” – tette hozzá.

Az államtitkár a hátralévő feladatokról előzőleg külön megbeszélést is folytatott Vladimir Drobnjakkal, a csatlakozási tárgyalások horvát főtárgyalójával. Egyetértettek abban, hogy a következő időszak döntő jelentőségű lesz Zágráb és Brüsszel számára egyaránt. A horvát fél leszögezte, minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy eleget tegyen minden feltételnek, és az Európai Bizottság megállapíthassa, hogy az ország felkészült a csatlakozásra.

Európai Törökországra van szükség

Győri Enikő a bővítési munkacsoport tagjai előtt hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak "európai" Törökországra van szüksége. Emlékeztetett rá, hogy Ankara fontos regionális szereplő és stratégiai partner az Unió számára, és aláhúzta a kapcsolatok energiapolitikai jelentőségét. „A csatlakozási folyamat hozzájárul az ország modernizációjához. A török csatlakozás csak erősítené, és nem gyengítené az Európai Uniót” – fogalmazott az államtitkár.

Izland: lehetséges sikertörténet

Izland csatlakozási folyamatában benne rejlik a lehetőség arra, hogy sikertörténetet írjon. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra is, hogy az ottani közvélemény nem egyértelmű  kérdésben, mondta Győri a szigetországról szólva. Hangsúlyozta: a magyar elnökség készen áll arra, hogy júniusban fejezeteket nyisson meg, és ha a tagállamok úgy döntenek, akkor bizonyos fejezetek esetén az egyidejű nyitás és zárás is lehetséges.

Az államtitkár biztosította a tagállamok képviselőit, hogy az elnökség szorosan együttműködik Macedónia Volt Jugoszláv Köztársasággal és Montenegróval is. „Meggyőződésem, hogy a tagjelölt országok is tisztában vannak az előttük álló feladatokkal” – mondta Győri.

(eu2011.hu)