Ahhoz, hogy az európai kezdeményezések sikeresek legyenek, meg kell tenni tagállami szinten is a szükséges lépéseket, el kell végezni a strukturális reformokat, folytatni kell a gazdaság modernizációját a gazdasági növekedésre és a munkahelyteremtésre koncentrálva – hangsúlyozták uniós szakértők 2013. december 6-án, az Európai Bizottság (EB) által szervezett budapesti konferencián.

A Gazdasági kormányzás a növekedésért és a munkahelyteremtésért 2014-ben című konferencián hazai és nemzetközi szakértők és szakpolitikusok vitatják meg az EB 2014-es éves növekedési jelentésének főbb következtetéseit, a munkahelyteremtés és a növekedés kérdéseit állítva a középpontba.

Győri Enikő, a Külügyminisztérium uniós ügyekért felelős államtitkára elmondta, az átfogó célokban nincs vita, a prioritások egyeznek Magyarország céljaival, ám az ország szeretne szabadabb kezet kapni az innovatív eszközök alkalmazásában. Hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy az országspecifikus javaslatok dialógus eredményeként alakuljanak ki, rugalmasságra van szükség a Bizottság részéről, hogy az országok alkalmazkodhassanak.

Fabian Zuleeg, az Európai Politikai Központ igazgatója, egyben vezető közgazdásza kifejtette: az európai gazdaság alapvetően jobb helyzetben van, mint egy éve, kilábalt a recesszióból, nem szabad azonban elbizakodottnak lenni, mert lassú fellendülés várható sok kockázat közepette, miközben az egyes országok között jelentős különbségek vannak. A munkanélküliség elfogadhatatlan szinten van, ami a szakértő szerint nem maradhat sokáig így politikai következmények nélkül. Az EU-nak nincsenek meg az eszközei a munkanélküliség érdemi enyhítésére, tagállami szinten kell lépéseket hozni – mondta. 

Az igazgató beszélt arról is, hogy számos feladat van az EU előtt, amelyek elvégzéséhez a tagállamok együttműködésére van szükség. Példaként az egységes energia- és digitális piacot valamint a transzatlanti kereskedelmi kapcsolatok fejlesztését említette. Úgy vélekedett, időre van szükség ahhoz, hogy az európai szemeszter szempontjából legfontosabb ajánlások megvalósuljanak. Hozzáfűzte: a GDP több mint 6 százalékát kitevő német kereskedelmi többletet látva kevésbé optimista.

Agnieszka Skuratowicz, José Manuel Barroso elnök kabinetjének illetékes tagja kifejtette: az EU kilábalt a krízisből, integritását is sikerült megőriznie, a bizalom is erősödik, bár még mindig törékeny, az EU gazdasági koordinációja – a tagállami erőfeszítéseknek köszönhetően is – megerősödött.

Hangsúlyozta: az együttműködésnek új normává kell válnia. A legnagyobb kihívás szerinte, hogy ne engedjék kifáradni a reformokat, folytatódjon az európai gazdaság modernizációja, s a kiemelkedő szintű növekedésre, versenyképességre, munkahelyteremtésre koncentráljanak. A labda a tagállamoknál van, az EU támogatással tudja elősegíteni a nemzeti szinten megvalósuló folyamatokat.

A tagállamok feladata, hogy a strukturális reformokat, célkitűzéseket az európai szabályokkal összhangban nemzeti szinten megvalósítsák, és olyan intézkedéseket hozzanak, amelyek a deficit terén tartós korrekciót, hosszú távú növekedést és versenyképesség javulást eredményeznek - mondta.

Agnieszka Skuratowicz fontosnak nevezte, hogy erősebb koordináció legyen a tagállamok között és az országspecifikus javaslatokat megfelelő módon valósítsák meg, s a felelősségvállalásuk is minél erősebb legyen. Magyarország Európa szívében elhelyezkedve az eurózóna integrációjában is nagy jövőbeni lehetőségeket láthat, fontos, hogy olyan politikai döntések is történjenek, amelyek az átfogó európai elvek megvalósítását támogatják - mondta. 

Győri Enikő előadásában kifejtette: bár lehetnek véleménykülönbségek, biztos abban, hogy senki nem kérdőjelezi meg a közös pénz túlélését, ami nem csak az eurózóna-tag országok, hanem mindenki érdekét szolgálja.

A külügyi államtitkár szólt arról is, hogy a jelenlegi kormány három és fél éve óriási adósságot, magas deficitet és munkanélküliséget örökölt, ezért gyors és nagyon kemény beavatkozásra volt szükség. Nem volt idő manőverezni, minél hamarabb irányba kellett állítani a hajót, megtalálni az innovatív megoldásokat – jelentette ki. Magyarország akkor nem kapott türelmi időt, ellentétben a mostani helyzettel, amikor 11 tagállamnak biztosítottak időt a korrekcióra – idézte fel.

Úgy vélekedett, a magyar gazdaságpolitika szokatlan megközelítése kifizetődött. A hagyományostól eltérő intézkedéseket felidézve elmondta, hogy a válságadókat olyan szektorokra vetették ki, amelyek korábban magas profitot értek el, ezért magas hozzájárulást vártak el tőlük a válság idején, mert a már addig is nagy terheket viselő, devizában eladósodott háztartásokra nem lehetett több terhet rakni. Az energiaszektor túlprivatizált, s túl magas volt a nyereségrátája. A rezsikrízis az EU szintjén is fontos kérdés – tette hozzá.

A fiskális konszolidáció eredményei az államtitkár szerint egyre jobbak, a munkanélküliségi ráta európai összehasonlításban jó, a fiatalok körében nem olyan égető, mint a dél-európai országokban, de megoldása fontos, mert pszichológiai szempontból nagyon káros. A közmunkarendszerről lehet azt mondani, hogy mesterséges eszköz, de segít és szemléletváltozást hoz. Az MNB programja bővítette a kkv-k hitelezését, ami támogatja a növekedést - ismertette.

Az államtitkár úgy vélekedett, az új európai szemeszter hatékonyabb lesz, felemelte ugyanakkor szavát az úgynevezett karácsonyfa-jelenség ellen, amikor egyre több nem oda tartozó elemet – díszt – aggatnak rá, vagyis vonnak az európai szemeszter hatálya alá.

(MTI, Külügyminisztérium)