A gazdasági kormányzás megteremtését szolgáló hatos jogszabálytervezet ügyében a márciusi EiT-n született teljes egyetértést, a kohéziós politika, az agrárpolitika és az energetika jövője, valamint a roma stratégia és a Duna Régió stratégia ügyében elért haladást említhetnénk talán a magyar uniós elnökség első félideje legfőbb eredményeiként. Az első három hónap után rövid számvetés készült.

• Sikeresnek bizonyult a magyar EU elnökség programjának összeállítása. Programunk minden oldalról támogatást kapott, a legidőszerűbb kérdésekre tudtuk irányítani a tagállamok figyelmét. Az első három hónap folyamán beigazolódott, Magyarország megfelelően felkészült arra, hogy hatékonyan ellássa az elnökségi feladatokat, az elnökségi stáb komoly és lelkiismeretes munkát végez. A magyar uniós elnökségnek sikerült elérnie az időarányosan kitűzött célok többségét. Tartjuk a menetrendet!
• Nem várt események történtek Japánban és a déli szomszédságban, amelyeket kezelnie kellett a magyar elnökségnek, úgy, hogy hogy eközben ne kerüljön veszélybe előre eltervezett elnökségi programunk végrehajtása. Az elnökségi kompetenciába tartozó ügyekben gyorsan léptünk, ha kellett, és együttműködtünk az illetékes szervezetekkel. (Az elnökség aktivizálta az uniós polgári védelmi mechanizmust Líbia és Japán ügyében. A Tripoliban működő magyar nagykövetség képviseli az uniót, tagállami koordinációt végez és jelent a kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek. A magyar elnökség irányításával több fordulóban is szankciók születtek Líbia ellen. Azonnal reagáltunk az uniót veszélyeztető migrációs fenyegetésre, azt a Bel- és Igazságügyi Tanács napirendjére tűztük. Martonyi János külügyminiszter és Győri Enikő EU államtitkár utazást tett a térségben. Az Ázsia-Európa Dialógus (ASEM) miniszteri találkozóját előkészítő ülés megrendezését magunkra vállaltuk.)
• A magyar elnökség nagy sikerének és kompetenciája bizonyítékának értékelték Brüsszelben a közös gazdasági kormányzás megteremtését szolgáló hatos jogszabálytervezet ügyében a március végi EiT-n született teljes egyetértést. Ez a gazdaságpolitikai koordináció megerősítésével az unió versenyképességének növelését is szolgálja. Az EiT döntött az EU alapszerződésének módosításáról is, amelyre az állandó válságkezelési mechanizmus megteremtése miatt volt szükség.
• Teljes körű elvi megállapodás született a 2013 júniusától működő állandó stabilitási mechanizmus részleteiről is. Meghirdetett prioritásunk szerint az erős Európa elősegítése napjainkban mindenekelőtt a válságkezelés hatékonyságától, az euró-zóna stabilizálásától függ. Azzal, hogy határozottan előtérbe állítottuk a kérdést, ösztönöztük a kiútkeresést, segítettük a figyelem összpontosítását a témára.
• Sikernek könyvelhetjük el, hogy elnökségünk első három hónapjában tartani lehetett az európai szemeszterrel kapcsolatosan előre tervezett szoros ütemtervet, az EiT jóváhagyta azt is.
• Az energia stratégia és az energetikai infrastruktúra prioritásai területén jelentős előrelépés történt az Európai tanács döntései alapján. Nagyon fontos az elhatározás, hogy 2014-re az Unió megteremti az egységes, integrált energiapiacot, biztosítva a gáz- és a villamos áram akadálytalan áramlását, növelve a tagállamok, köztük Magyarország, ellátási biztonságát.  A magyar elnökség késedelem nélkül összehívta az  Energia Tanács rendkívüli ülését az észak-afrikai események és a Japánt sújtó földrengés nyomán.
• Jelentős siker az egységes szabadalmi oltalom terén megerősített együttműködés. A magyar elnökség alatt született meg az a történelmi jelentőségű lépés, amely előmozdítja a belső piac kiteljesítését. A Versenyképességi Tanács márciusi ülésén 25 tagállam részvételével és teljes támogatásával kapott új lendületet az egységes szabadalom létrehozásának sokáig egy helyben toporgó folyamata.
• Eredménynek tekintjük a kohéziós politika jövőjéről kialakult, a február 21-i Általános Ügyek Tanácsán elfogadott tanácsi következtetésekben megfogalmazott elvi kérdésekben elért egyetértést,  A kohéziós politika erős és integrált fejlesztéspolitikai eszköz kell hogy maradjon a jövőben is, továbbá kiemelt jelentőséggel bír az Európa 2020 stratégia céljai megvalósítása kapcsán úgy, hogy közben a politika eredeti – regionális különbségeket csökkentő – célkitűzései is meg kell, hogy maradjanak.
• A Közös Agrárpolitika 2013 utáni jövőjével kapcsolatos tanácsi álláspontról március 17-én tárgyaltak az illetékes mezőgazdasági miniszterek. A magyar elnökség egyik fő prioritása ügyében a tagállamok minősített többségével a Mezőgazdasági Tanács következtetéseket fogadott el. Elkötelezte magát az erős KAP mellett, ami összhangban van a magyar mezőgazdaság és vidékfejlesztés érdekeivel.
• Az Unió bővítése iránti elkötelezettségünket jelzi, és kiváló fogadtatásra lelt, hogy minden tagjelölt országot meghívunk a magyarországi helyszínű, ún. informális tanácsülésekre. Határozottan támogatjuk, hogy elnökségünk alatt lezáruljanak Horvátország csatlakozási tárgyalásai. Ez az egész Nyugat-Balkán térség számára pozitív üzenetet hordoz. A csatlakozás lehetséges, amennyiben egy ország teljesíti az ehhez szükséges feltételeket. Románia és Bulgária schengeni csatlakozását is fontos kérdésként kezeljük.
• Haladásról lehet beszámolni, az Európai Unió belső biztonsági stratégiájával, az EU Alapjogi Chartája végrehajtásával, vagy a személyes adatok védelmével kapcsolatban. Az uniós polgárság korlátainak fokozatos felszámolásáról szintén nagyon hasznos vita zajlott le a Bel- és Igazságügyi Tanács informális, gödöllői ülésén. Elfogadták az EU és Brazília közötti vízummentességi megállapodást, és az EU-török visszafogadási megállapodás régóta függőben lévő ügyében is sikerült komoly előrelépést elérnünk a Tanácson belül.  
• Törekszünk rá, hogy az arab világban zajló események ne vonják el teljesen a figyelmet és a forrásokat a Keleti Partnerségtől. A májusra, Magyarországra tervezett keleti partnerségi csúcstalálkozó ugyan technikai okokból a lengyel elnökség időszakára tolódik, de annak előkészítésében a magyar elnökség tevékeny szerepet vállal, és társházigazdája lesz az eseménynek.  
• Prioritásként kezeljük a romastratégia és a Duna Régió Stratégia kérdését. A tagállamok támogatták a magyar elnökség ütemtervét az európai romastratégia elfogadására. A Duna Stratégiát illetően pedig a résztvevő országok megegyeztek a tizenegy cselekvési terület irányításáról, ami mérföldkő a stratégia elindításában. Magyarország a Duna Régió Stratégia három cselekvési területét fogja irányítani nemzetközi együttműködésben: a fenntartható energia fejezetét (közösen Csehországgal), a vízminőség fenntartásával és a vízgazdálkodással foglalkozó területet (együttműködésben Szlovákiával), illetve a környezeti kockázatok kezelésének témakörét (Romániával közösen).
• Elnökségünk eddig eltelt rövid időszakában számos, az állampolgárok mindennapi életét közvetlenül érintő témában említhető haladás. Ide tartozik az európai polgári kezdeményezést részletesen szabályozó rendelet aláírása, vagy a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogi jogszabály jóváhagyása. Az Európai Parlament már megszavazta, most tanácsi jóváhagyásra vár a hamisított gyógyszerek legális ellátási láncba való bekerülésének megakadályozásáról és a kisteherautók szennyezőanyag-kibocsátásának korlátozásáról szóló jogszabály. Politikai megállapodás született a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról. De említhetnénk a buszon utazók jogairól szóló rendelet módosítását, a közlekedésbiztonsági szabályok határon átnyúló kikényszerítésének ügyében történt előrehaladást, vagy a határon átnyúló örökösödésről szóló uniós rendelet tárgyalásának folytatását is.  
• A magyar elnökség alatt a tagállamok egyhangú politikai megállapodást értek el az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló irányelv felülvizsgálata kérdésében. Ez azért nagyon jelentős, mert a megelőző négy elnökségnek ez nem sikerült. A tervezet célul tűzi ki az elektronikus és elektromos hulladékoknak különböző visszagyűjtési- és újrahasznosítási arányait, ezáltal is védve a környezetet és előmozdítva az erőforrás-hatékonyságot. 
• A magyar elnökség fontos eredményének tekintjük az EPSCO március 7-én elfogadott döntését a nők és férfiak közötti esélyegyenlőségről szóló paktum (European Pact for Gender Equality) 2020-ig tartó megújításáról, ami a tagállamok elkötelezettségét mutatja a kérdés iránt.
• A kutatási miniszterek a Versenyképességi Tanács március 9-ei ülésén egyhangú döntéssel tanácsi következtetéseket fogadtak el az „aktív és egészséges öregedés” projektről, ezzel lehetővé téve a Bizottság részére annak soron kívüli beindítását.
• A fiatalok foglalkoztatása, az oktatás több tanácskozásnak is témája volt. Az oktatási miniszterek jelentőségteljes vitát folytattak arról, hogy az oktatás az iskolai lemorzsolódók számának csökkentésével és a felsőoktatásban résztvevők számának növelésével, hogyan tud hozzájárulni az Európa 2020 sikeréhez. A sportminiszterek hazánkban tartott informális találkozóján fontos eszmecsere folyt a sport finanszírozásáról, a doppingellenes tevékenységről, az uniós sportpolitika jövőbeni céljairól.
• A Szolgáltatási irányelvhez kapcsolódóan március 10-én sikerült tanácsi következtetéseket megfogalmazni a Versenyképességi Tanácsban.
• Az EU és az USA között diplomáciai jegyzékváltás történt a légiközlekedés-biztonsági megállapodás megkötéséről, miután arról határozat született. Márciusban aláírtuk az EU-USA közötti polgári légiközlekedési kutatásról és fejlesztésről szóló megállapodást is.
• Ugyancsak a Környezetvédelmi Tanácsban sikerült konszenzussal elfogadtatni a higanystratégiával kapcsolatos tanácsi következtetéseket.
• A magyar elnökség az elmúlt három hónapban több, a különböző nemzetközi szervezetekben tartott tanácskozáson is eredményesen képviselte az uniót.
• Azt ígértük, hogy Magyarország uniós elnökként „önzetlen közvetítő”, illetve „gondos pásztor” szerepet tölt majd be, elősegíti az összeurópai, közös döntések meghozatalát, hozzájárul a kompromisszumkereséshez. Elnökségünk első felében tartottuk magunkat az ígéretünkhöz.

(kormany.hu)