A magyar kormány következetesen kiáll a nemzeti kisebbségek jogainak diszkriminációmentes biztosításáért, és kiemelt figyelmet szentel a kérdésnek az EU bővítési folyamatában is – hangsúlyozta Győri Enikő az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága előtt 2013. november 4-én.
A Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára az Európai Bizottság bővítési csomagját értékelte a bizottság tagjai előtt, majd képviselői kérdésre válaszolva részletesen kitért a nemzeti kisebbségek védelmére is.
Az államtitkár Szerbia európai integrációját említette példaként arra, hogy hogyan is szolgálhatja a bővítési folyamat a nemzeti kisebbségek, azon belül is a határon túli magyarok érdekeit. Győri Enikő emlékeztetett, hogy a magyar kormány két évvel ezelőtt tiltakozott a kollektív bűnösség szellemét újraélesztő szerb vagyon-visszaszármaztatási törvény elfogadása ellen, amit nem kétoldalú kérdésként, hanem egyetemes alapjogi ügyként kezelt.
A magyar nyomásgyakorlás végül sikerrel járt: a szerb parlament 2011. december 5-én elfogadta a restitúciós törvény a helyi magyarság szempontjából megfelelő tartalmú változatát: az elfogadott jogszabály kizárta a kollektív bűnösség elvét és az egyéni felelősséget helyezte előtérbe. A magyar kisebbség szempontjából kedvező döntés nyitotta meg akkor az utat Szerbia tagjelölti státuszához való magyar hozzájáruláshoz, és Magyarország azóta is aktívan támogatja és segíti Szerbia és a térség országainak európai integrációját.
Győri Enikő aláhúzta: a csatlakozási folyamat alapjogi feltételrendszere nagyban segíti a kisebbségek jogbiztonságának szavatolását a bővítési folyamatban résztvevő országokban.
Az államtitkár hozzátette, hogy Szerbiával várhatóan januárban megindulnak a csatlakozási tárgyalások, magyar kormány pedig a tárgyalási folyamat minden egyes szakaszában kiemelt figyelmet fordít a kérdéskörre és minden lehetséges eszközzel arra törekszik, hogy megfelelő szintű védelemben részesüljenek a határon túli magyarok.
(Külügyminisztérium)
