A vállalatok számára is lehetőséget jelent a magyar uniós elnökség
Harmadik állomásához érkezett a Joint Venture Szövetség programsorozata, amelynek célja, hogy a jövő évi magyar EU elnökség előkészítéseként közös fórumot teremtsen a döntéshozók, a vállalati és civil szféra számára. A fórum résztvevői a legfontosabb hazai és nemzetközi szereplők szemszögéből ismerhetik meg a közelgő elnökség feladatait és várható hatásait, miközben saját észrevételeiket is megoszthatják a jelenlévőkkel.
A JVSZ EU Bizottsága által a Deloitte irodaházában szervezett, 60 főt meghaladó rendezvény résztvevői között fele-fele arányban képviseltette magát a vállalati és a non-profit oldal, köztük a Magyarországon működő nagyvállalatok felsővezetői és a civil szféra meghatározó személyiségei. Meghívott előadóként Győri Enikő, hazánk uniós ügyekért felelős külügyi államtitkára és Robák Ferenc, a magyar EU-elnökség kormánybiztosa ismertették a közelgő EU-elnökséggel kapcsolatos kormányzati terveket, az magyar EU Elnökség főbb üzeneteit, a fontosabb tématerületeket, a szervezési, logisztikai és biztonsági kérdéseit, valamint üzleti világ számára fontos hatásait és lehetőségeit.
A Fekete István, JVSZ elnök és Márkus Csaba a JVSZ EU Bizottságának elnöke, a Deloitte Zrt. igazgatója által megnyitott és moderált rendezvényen Győri Enikő külügyi államtitkár elmondta: a kormányzat a féléves elnökségi periódus során polgárközpontú megközelítésre törekszik, ami azt jelenti, hogy a nagy, aktuális összeurópai témák mellett olyan egyedi területeket is szeretnének fókuszba emelni, amelyek révén lehetővé válik, hogy az Unió közelebb kerüljön lakóihoz. Példaként a felzárkózást segítő, közös romapolitika kialakításának célját nevezte meg. Az elnökség másik lényeges üzenete az innováció, amely részben az elmúlt évtizedek - néha érdemtelenül elfelejtett – magyar találmányait és a magyar innovációs képesség és tudás mai eredményeit igyekszik tárgyiasult formában is összekapcsolni. Fontos továbbá hangsúlyozni, hogy a kormányzat egy költségtakarékos, de az elfogadott keretek között a lehető legjobban kihasznált, jól szervezett elnökséget tervez.
Több más tématerület, illetve kérdéskör mellett az energia és klímapolitika, a kohéziós politika, valamint a horvát EU csatlakozás elősegítése is kiemelt szerepet kap, de számos tématerületet a jelenleg is zajló belga EU elnökség eredményei is meghatároznak, illetve gyakran az „élet” diktálja, így teljes mértékben előre nem tervezhetőek. Emiatt folyamatos a kapcsolattartás nem csupán az EU elnökségében egymást követő, ún. elnökségi trió országok (Spanyolország, Belgium és Magyarország), hanem a magyar EU Elnökséget 2010. július 1-ét követő Lengyelországgal, valamint az ún. visegrádi országokkal (V4) is.
Robák kormánybiztos úr elmondta: 2011 első félévében kétszáznál is több szakmai rendezvénynek, és 20 miniszteri szintű rendezvénynek ad otthont Magyarország – közöttük az ASEAN országokkal közös külügyminiszteri találkozónak -, de a teljes eseménynaptár várhatóan csak decemberben véglegesedik. A protokollszabályokat figyelembe véve a legtöbb esemény Budapesten, illetve Gödöllőn zajlik, de Debrecen és Balatonfüred is otthont ad egy-egy kiemelt eseménynek ezzel is megpróbálva – a ferihegyi repülőtér, mint az egyetlen nemzetközi repülőtér miatt szükségképpen Budapest (illetve Gödöllő) központú eseménysorozatba – a lehetőségekhez képest más településeket is bekapcsolni az elnökségi eseményekbe. Az EU-elnökség a hivatalos programok keretében, de azon túl is lehetőséget ad az országnak és az itt működő cégeknek a bemutatkozásra.
Az alapvető előnyökön túl – mint például a hungarikumok, kiváló magyar termékek és Magyarország turisztikai értékeinek megmutatása (pl. a magyarországi – és lehetőség szerint a brüsszeli – rendezvényeken kizárólag magyar borok felszolgálása) mellett a vállalatok számára szakmai előnyökkel is járhat az elnökségi periódus.
A Külügyminisztérium emellett kifejezetten bátorítja a hivatalos programban nem szereplő, de az EU elnökség üzeneteire és egyes eseményeire „felfűzhető” kísérőrendezvényeket. Az érdeklődő vállalatok előzetes minősítést követően jogosulttá válnának a hivatalos elnökségi logo használatára rendezvényeik során (ennek részleteiről az elnökségi honlap adna tájékoztatást).
A Külügyminisztériummal folytatott korábbi JVSZ egyeztetések alapján dr. Márkus Csaba elmondta, hogy a minisztérium a lehetőségekhez mérten abban is szívesen segítene, hogy az elnökség ideje alatt szervezett, egyes tématerületekhez kapcsolódó jelentősebb vállalati eseményekhez esetlegesen hazai vagy külföldi előadókat biztosítson. A szakmai kapcsolatok építésének minden résztvevő – a rendezvények ide szervezésével járó erőfeszítést vállaló – társaság számára hosszú távú, a féléves magyar elnökség időszakán messze túlmutató előnyei lehetnek.
A JVSZ EU Bizottságának következő, sorban negyedik találkozója október második felében az uniós kohéziós politika jövőjével, és az ezzel kapcsolatos magyar állásponttal foglalkozik majd.
(Joint Venture Szövetség, kulugyminiszterium.hu)
