A közelgő görög EU-elnökség fő célkitűzéseiről, mindenekelőtt a foglalkoztatás, a migráció és az európai bankszabályozás kérdéseiről egyeztetett 2013. november 14-én Athénban Győri Enikő, a Külügyminisztérium uniós ügyekért felelős államtitkára.

Győri Enikő az MTI-nek elmondta, hogy a jövő májusi európai parlamenti választások miatt gyakorlatilag négy hónapra rövidülő görög EU-elnöki időszak prioritásairól athéni hivatali partnerével, Dimitrisz Kurkulasz külügyminiszter-helyettessel, valamint a tárca európai igazgatójával és a parlament Európa-ügyi bizottságának alelnökével tárgyalt.

Mint kifejtette, az általános európai és a görögországi helyzetből adódóan elsősorban a fiatalok foglalkoztatása, a munkahelyteremtés és a növekedés beindítása szerepel a napirenden. Sok hasonló uniós kezdeményezés volt már, "a megvalósítás azonban a nemzeti kormányokon múlik, így leginkább egymástól tanulhatunk" – fűzte hozzá az államtitkár. Tárgyalópartnereivel ismertette a magyar tapasztalatokat, megemlítve a kormány munkahelyvédelmi akciótervét, illetve "az adók átirányítását a munkáról a fogyasztásra". Ez utóbbit szavai szerint komoly érdeklődéssel hallgatták, mivel Görögországban az ifjúsági munkanélküliség közel 60 százalékos.

Az eurózóna megerősítése, a fiskális konszolidáció és a válságból kivezető út biztonságos megtalálása – azon belül is a bankunió megvalósítása – szintén első számú görög, illetve európai érdek. A közös európai bankfelügyeleti rendszer már készen van, hatályba is fog lépni, de nem tudni, hogy a közös bankszanálási mechanizmus tanácsi szinten való elfogadtatása sikerül-e még idén, a soros litván elnökségnek – mondta.

Görögország tudatában van annak, hogy a tanácsi egyeztetéseket is neki kell majd esetleg befejeznie, de az Európai Parlamenttel mindenképpen neki kell az egyeztetéseket lefolytatni a rendelkezésére álló alig négy hónap alatt. Győri Enikő azt kérte partnerétől, hogy a nem eurózónabeli országok érdekeit is maximálisan vegyék figyelembe. Emlékeztetett arra, hogy a magyar bankok egy része külföldi kézben van és leányvállalatok révén működik, fontos, hogy az ő helyzetüket ne hagyhassák figyelmen kívül az anyaintézmények, amikor szanálási, feltőkésítési kérdésekben döntenek.

"Magyarország még nem döntötte el, hogy akarunk, tudunk-e ehhez csatlakozni, de szeretnénk, hogy a belépéssel kapcsolatos jogok és kötelezettségek egyensúlyban legyenek. Ha pedig a kívülmaradás mellett döntünk, akkor se kerüljünk hátrányba, hiszen egységes piac működik a pénzügyi szolgáltatások terén is" – tette hozzá.

A szintén prioritásnak számító migráció problémájával kapcsolatban Győri Enikő azt kérte az unióban "első számú belépési pontnak számító" Görögországtól, ne feledkezzenek meg arról, hogy az EU-nak szárazföldi külső határai is vannak. Magyarország déli határain "200 százalékkal nőtt meg a bevándorlási szám" – hangsúlyozta. Tárgyalópartnereivel egyetértettek abban, hogy "közös európai megoldást kell találni, és a terhet nem viselhetik csak a külső határral rendelkező országok".

Győri Enikő szerint találkozóin kitértek a Görögországnak hitelező trojka (az Európai Unió, az Európai Központi Bank és az Nemzetközi Valutaalap) napokban folytatódó athéni tárgyalásaira is. Ezzel kapcsolatban megerősítette azt a magyar álláspontot, hogy "nincsen egységes válságkezelés, nem lehet 28 ország eltérő realitásait egyféle módon kezelni". "Ezt Görögországban is egyre jobban érzik, és – partnereinek közlése szerint – ott is egyre többen kérdőjelezik meg, hogy mekkora terhet lehet még a lakosság nyakába varrni."

Az államtitkár méltatta a görög válságkezelési erőfeszítések már látható eredményeit. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy "az EU tevékenysége csak akkor lesz sikeres az európai polgárok szemében, hogy ha a munkahelyteremtés frontján sikereket tud elérni".

(MTI/Külügyminisztérium)