Győri Enikő európai uniós államtitkár a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a Visegrádi Négyek uniós ügyekért felelős államtitkárainak tanácskozásáról beszélt 2013. augusztus 27-én.

Mv: Balatonfüreden egyeztettek a Visegrádi Négyek uniós ügyekért felelős államtitkárai. A vonalban Győri Enikő, a Külügyminisztérium államtitkára. Mindjárt arról kérdezem államtitkár asszony, hogy mire jutottak, itt nyilván a fejlesztési pénzekről volt szó, illetve a befagyasztásról. De előtte hadd kérdezzem azt, hogy miután ismét folytatódik majd Tóásó Előd pere Bolíviában, hogy vasárnap Önök ismételten azt kérték az ENSZ emberi jogi főbiztosa helyi képviselőjétől, hogy segítsen az ügyben, és csakúgy, mint az európai illetékeseinek közbenjárását is kérték. Nagyon úgy tűnik, miután Önök ezt nem először teszik, hogy hiába. Miben lehet reménykedni?

Győri Enikő, államtitkár, KÜM: Nekünk az a dolgunk, hogy egy magyar állampolgár, egy bajba került magyar állampolgár érdekeit folyamatosan képviseljük, a kérdést az illetékes fórumokon napirenden tartsuk, és mindig jelezzük a bolíviai hatóságok felé, hogy ez nemcsak egy magyar ügy, hanem ez egy emberi jogi nemzetközi ügy, és ezért mi, amikor veszélyt látunk vagy újabb problémát, vagy valamilyen fordulópont van az eseménysorozatban, akkor mindig felemeljük a szavunkat. Ez történt most vasárnap is. Pontosan azért, mert folytatódott az elmúlt hetekben is a Tóásó-ügy tárgyalása, és Tóásó Előd vallomása, az elég komoly port vert fel Bolíviában. Ő olyan részleteket ismertetett meg a tárgyaláson a nyilvánossággal, amelyről eddig a bolíviai közvéleménynek sem volt tudomása, pontosan arról van szó, hogy ott egy ír állampolgárnak a haláláról Tóásó Előd mást mondott, mint ami a hivatalos bolíviai verzióban szerepelt. Emiatt mi kaptunk jelzést, hogy hát ez így elég nehéz helyzetbe hozhatja Tóásó Elődöt, úgyhogy mi nem késlekedtünk, azonnal kértük a helyszínen lévő nemzetközi szervezetek segítségét, a Buenos Aires-i nagykövetségünk van akkreditálva Bolíviában, ott nincsen magyar külképviselet. Az ottani konzulunk fog átutazni szeptember legelején Bolíviába tárgyalni, találkozni fog Tóásó Előddel. Tehát mindent megteszünk annak érdekében, hogy ő egy méltó, igazságos, tisztességes eljárásban védhesse magát, és mivel már az egész eljárás, tudjuk, hogy nem törvényes, hiszen ...

Mv: Már több mint négy éve van börtönben, ugye, és 36 hónapot lehetett volna.

Győri Enikő: ...a bolíviai törvények alapján, így van, a bolíviai törvények alapján is 3 évnél tovább valakit ítélet nélkül nem lehet fogva tartani. Ezért amikor én ott jártam februárban, akkor kértem a bolíviai hatóságokat, hogy biztosítsák a tisztességes eljáráshoz való jogát, és hát engedjék el, engedjék szabadon, vagy legalább tegyék lehetővé, hogy szabadlábon védekezhessék. Ugye mivel ott helyi politikai ügyet kreálnak ebből az egész úgymond terrorizmus vádból és összeesküvés-elméletből, ezért nagyon magas szinten fut ott a történet, de én akkor személyesen, és hát azóta is kapcsolatban vagyunk az ENSZ emberi jogi főképviselőjének a helyi képviselőjével, az Európai Unió helyi delegációjának vezetőjével. Pár hónappal ezelőtt a Spanyolország Santa Cruz-i konzulját kértük, hogy keresse fel Tóásó Elődöt, akit akkor éppen a Santa Cruz-i börtönben tartottak fogva, tehát folyamatosan figyelünk, és minden áldott pillanatban kérni fogjuk a bolíviai hatóságokat, hogy a nemzetközi kötelezettségeiket, az alapvető emberi jogi normákat tartsák tiszteletben. És hát abban bízom, hogy a kellő nemzetközi figyelem azért meghatározza a bolíviai hatóságoknak is azt, hogy mit lépnek.

Mv: Térjünk akkor most vissza az eredeti témához, a Visegrádi Négyek uniós ügyekért felelős államtitkáraival egyeztetett Balatonfüreden. Szóba került-e az, hogy a most elmaradt miniszterelnöki csúcstalálkozót mikor fogják megtartani? Akkor, amikor Csehországban rendeződik a helyzet – tehát megtartják a választásokat, új miniszterelnöke lesz az országnak – vagy hamarabb kerül erre sor?

Győri Enikő: Folytatjuk azt a nagyon szoros visegrádi együttműködést, amelyet a lengyel elnökség alatt is tapasztaltunk. A mostani találkozó, az arra szolgált, hogy megállapodjunk arról, hogy mely konkrét uniós témákban van szükség nagyon komoly együttműködésre. Hiszen így tudjuk a közép-európai érdekeket a legkülönbözőbb uniós fórumokon megfelelő erővel képviselni

Mv: Akkor a miniszterelnöki csúcstalálkozó most nem került szóba?

Győri Enikő: Miniszterelnöki csúcs természetesen lesz. Legközelebb az októberi Európai Tanács ülését megelőzően Brüsszelben, erről meg is állapodtunk. Lesznek további csúcstalálkozók, és a miniszterelnökök egymással egyeztetnek arról, hogy ez pontosan mikor, milyen helyszínen és milyen esetleges más partnerek bevonásával kerüljön sor. Az augusztusi, az csak egy informális, baráti találkozó lett volna. Ott valóban a cseh kormányválság miatt arra nem került sor. De a soron következő találkozókat természetesen minden további nélkül megtartjuk – beleértve az októberi Európai Tanácson –, hogy egy egységes fellépése lehessen a V4-es miniszterelnököknek.

Mv: Az előbb úgy fogalmazott, hogy arról egyeztettek, hogy milyen területeken kell egységesen fellépniük a jövőben. Melyek ezek a területek, csak felsorolásszerűen?

Győri Enikő: Nagyon röviden, energiabiztonsággal kezdeném. Mind a négy visegrádi ország abban érdekelt, hogy többféle forrásból és többféle útvonalon érkezhessen elegendő energia a közép-európai régióba. Beszéltünk arról, hogy hogyan tudnánk az egymás közötti közlekedést megkönnyíteni. Nevetséges, hogy körülbelül ugyanannyi ideig tart vonattal eljutni Budapestről Varsóba, mint biciklivel – ezt egy tavalyi visegrádi bicikliverseny bizonyította –, annyira sokszor kell átszállni és olyan rosszak a csatlakozások. Hát bizony e téren mind a négy országnak komoly tennivalója van. Szeretnénk, hogyha az autópályás, illetve a közúti közlekedés is könnyebb lenne. Én gyerekkoromban Lengyelországba jártam síelni, bizony nem lett sokkal rövidebb az oda való autózás még mostanra sem. Tehát ezek mind olyan témák, ahol megállapodtunk, hogy a 2014-20-as uniós forrásokból egy jelentősebb részt ezen célok elérésére fogunk fordítani. És hát ez akkor valósulhat meg, hogyha közösen tervezünk. Ami az uniós források felfüggesztését illeti...

Mv: Igen, ezt akartam kérdezni, igen, hogy nyilván ez is szóba került. Hasonló cipőben jár a másik három ország is?

Győri Enikő: Így van, tehát itt ugye most semmi meglepő nincs. Nincs külön magyar ügy. Az Európai Bizottság itt a nyáron úgymond "nagytakarítást végzett az asztalán", és minden tagállam vonatkozásában azokat a projekteket, amelyeket kétes kimenetelűnek tartott, vagy nem volt meggyőződve arról, hogy a szabály szerint vagy megfelelő hatékonysággal folyik a végrehajtása – tehát hogy kétséges, hogy minden forrást le tudnak az illető tagállamok hívni –, azzal kapcsolatosan minden tagállam kapott levelet. Úgyhogy ezt a sajtótájékoztatón a partnereim is elmondták, hogy tulajdonképpen minden tagállam kapott ilyen értesítést. Magyarország tárgyal ez Európai Bizottsággal. Mi már júliusi bizottságtól kapott értesítésre reagáltunk. Lázár államtitkár úr konkrét javaslatokat terjesztett a bizottság elé. Ő szeptember 9-én Hahn felelős biztossal ez ügyekben tárgyal. Abban bízom, hogy akkor már megfelelő reakciót kapunk a magyar javaslatokra, és az a cél, hogy lehetőség szerint minél kevesebb uniós forrásról kelljen lemondanunk, és minél jobb projektek meg is valósulhassanak.

Mv: Balatonfüreden tanácskoztak a Visegrádi Négyek uniós ügyekért felelős államtitkárai. A 180 percben az imént Győri Enikőt, a Külügyminisztérium uniós ügyekért felelős államtitkárát hallották.

(Külügyminisztérium)