Magyarország az értelmes vita elől sosem tért ki, és az elmúlt hónapok azt bizonyították, hogy az Európai Unió elfogadta részben az érveinket, részben eredményeinket – jelentette ki Győri Enikő EU-ügyekért felelős államtitkár a Hír Televízió Magyarország élőben című műsorában 2014. január 8-án.

Mv: Tisztelettel köszöntöm vendégemet, Győri Enikőt, jó estét kívánok, kezét csókolom.

Győri Enikő, államtitkár, KÜM: Jó estét kívánok.

Mv: Ezt a mondatot egyébként Ön mondta a mai sajtótájékoztatón: "Nehéz év előtt áll az Európai Unió." A kérdésem tehát részben a felkonferálásból is adódik, hogy ön az EP-választásokra gondolt, vagy pedig az, hogy az Európai Unió olyan intézményreformok előtt áll, amivel adósa az állampolgároknak, és egy kicsit elmaradtak?

Győri Enikő: A nehéz év alatt én azt értem, hogy nagyon sok változás várható, főleg posztok tekintetében. Sok lapot újraosztanak. Európai parlamenti választások lesznek, feláll egy új Európai Parlament. Összetételét ugye nem tudjuk, nem tudjuk, hogy az európai választópolgárok kinek fognak bizalmat adni. A tendenciák között vannak ijesztőek. Szerencsére én Magyarországon ilyeneket nem érzékelek, de más tagállamokban a szélsőséges pártok előretörését jósolják. Én attól tartok – és azért mondtam, hogy nehéz év lesz –, hogy azokra a kérdésekre, amelyek a mindennapjainkat érintik, lehet, hogy emiatt egy kicsit kevesebb figyelem kerülhet. Ezt kellene megakadályozni. Fontos lenne, hogy olyan erők kerüljenek az Európai Parlamentre, akik márpedig a munkahelyteremtés, kis- és középvállalkozások megsegítésére koncentrálnak, és nem hagyják, hogy mindenféle intézményi vitákban és az embereknek semmit sem jelentő kérdésekre folyjon el túl sok energia.

Mv: Igen, csak az a baj, hogy ezek az erők vannak túlsúlyban az Európai Parlamentben, és az emberek azt láthatták, hogy az elmúlt öt évben, mondjuk ezek az emberek ott vitatkozgatnak, de nagyon lassan mennek előre. Mondjuk az európai válságkezelés. Mondjuk tudom, hogy az Európai Parlamentnek túlságosan nincs nagy hatásköre erre, de azért van valamennyi. Az Európai Bizottságnak egy kicsit több, de most akkor foglaljuk össze. Mondjuk az egész gépezettel elégedetlenek az európai állampolgárok, és ezért van az, ahogy Ön is fogalmazott, hogy a statisztikák, az előrejelzések szerint a populista pártok meg tudják ezt az elégedetlenséget lovagolni. Mennyiben felelős Brüsszel azért, hogy ez a lélektani helyzet kialakult?

Győri Enikő: Hát azt gondolom, hogy mindenkinek egy kicsit magába kell néznie. Az uniós intézményeknek, ezeknek az intézményeknek a vezetőiknek, aztán azoknak, akik mondjuk az Európai Parlamentben üldögélnek, no meg hát persze, azért minden kormánynak is mindig ellenőriznie kell önmagát, hogy vajon megfelelően járt-e el. De hát azért, ami leginkább meghatározza az európai közhangulatot, az a válság. Tehát még nem sikerült ebből kilábalni. Én azt gondolom, hogy a pénzügyi válságot, azt nagyrészt magunk mögött tudhatjuk, ha még azért óvatos is vagyok ezzel a kijelentéssel. Na, de hát a reálgazdaságban az, hogy nincs elég munkahely, ifjúsági munkanélküliség déli országokban van, ahol közel hatvan százalék, az azt jelenti, hogy több mint minden második fiatal egyszerűen nem tud elhelyezkedni. Tehát, ezek olyan problémák, amelyek egyértelműen minden figyelmünket erre kellene... Na, de most az...

Mv: Meg eddig is eddig kellett volna...

Győri Enikő: ...hogy az Európai Parlament milyen vitákkal tölti az idejét...

Mv: Én most visszatérnék a Bizottságra.

Győri Enikő: Ugye ezt Magyarország megtapasztalta.

Mv: Bocsásson meg, hogy a Bizottság döntött a válságkezelésben, és nagyon sok kritika érte...

Győri Enikő: Nem. A Bizottság nem dönt. A Bizottság javaslatot tesz. A tanács és a parlament dönt.

Mv: De a Bizottság, mint végrehajtó hatalomként kezeli, ugye. Például utalok arra, hogy Olli Rehn, a gazdasági és pénzügyi biztos tisztsége volt az, hogy a válságkezelés élére álljon, valami víziót ötöljön ki. Egyébként öt évvel ezelőtt, nem pedig most, 2014-ben. És az a furcsa, tudja, hogy amikor ez a régi gárda marad a posztján, és ugye megszorításokat erőltettek évekig és az utolsó egy évben mentek bele abba, hogy esetleg lehet növekedés-ösztönzés is, akkor felvetődik az a kérdés – hadd kérdezzek egy konkrét dolgot –, hogy most felvetődött Olli Rehn, ugye, mert más tervei vannak. Áprilisban október helyett le fog mondani a biztosi pozíciójáról, és az utódja az a Joaquín Almunia lehet, aki 2005-ben egy olyan hibát követett el – magyar érdekeltségű hibát –, hogy a Gyurcsány-kormánynak a meghamisított költségvetési adatait reálisnak nevezte. Most egy régi ember visszajön, ez lesz a megújulás a Bizottságban?

Győri Enikő: No, azért haladjunk szép sorjában. Az európai politikai pártcsaládok valószínűleg úgy futnak ki a kampányokba, hogy mindegyiknek lesz egy listavezetője. Nem dőlt el, hogy a liberálisoknál ki legyen ez a listavezető. Lehet, hogy Olli Rehn lesz, aki a Bizottság alelnökeként valóban a gazdasági válságkezelésben a legfontosabb szerepet játszotta. Ő egyébként nem lemond, hanem szünetelteti a biztosi pozícióját, tehát nem mond le, nem lesz helyette más. És az ő portfólióját hozzácsapják egy másik – a választásokban nem résztvevő – biztoshoz. Ez egy ideiglenes állapot lesz. Almuniával kapcsolatosan nekünk fájó emlékeink vannak. Én magam még európai parlamenti képviselőként feltettem neki azt a kérdést, hogy az hogy lehetett, hogy akkor becsukták a szemüket, utána pedig 2010-ben a magyar kormány ugye semmiféle engedményt nem kapott. Ami egyértelművé vált az elmúlt években, hogy nemcsak egyféle válságkezelés létezik. És az, hogy Magyarország kikerült a túlzottdeficit-eljárás alól, az egy egyértelmű elismerés. Ezt a piacok is egyébként azóta visszaigazolták.

Mv: És a hitelminősítők is fogják? A hitelminősítők is fogják ezt?

Győri Enikő: Azt, hogy Magyarországnak milyen a kockázati felára, az így megy lefelé július óta. Én most elég sok szakemberrel beszélgettem az elmúlt időben. Most mindenki azt mondja már – pártállásról tekintet nélkül –, hogy ez már sokáig nem tartható fenn, hogy a hitelminősítők ennyire nem követik a piacnak a reakcióit. Tehát egyértelműen konszolidáció van, elismerés van. Azt ne várjuk, hogy hurrá-optimizmus legyen, és a sok kritika után egyszer csak elkezdjenek minket hangosan dicsérni, bár egyébként erre is van példa. Tegnap az alsó-szászországi miniszterelnök, vagy még decemberben az akkor itt járó gazdasági és szociális bizottsági elnök igen elismeréssel élt a magyar válságkezelés. Egyértelmű, hogy nem csak egy út van. Mi csak szabadabb kezet kértünk az egyébként ugyanazoknak a céloknak a fiskális konszolidáció, illetve a munkahelyteremtéshez, hogy mi tudjuk legjobban, hogy ebben az országban ezt hogyan kell csinálni.

Mv: Ön a mai sajtótájékoztatóján a másik nagy gazdasági sikernek azt nevezte, hogy a következő uniós költségvetési ciklusban '14-20 között, idézem Önt: "bőséges, elegendő uniós forrás lesz". Mit jelent az, hogy bőséges? Milyen projektek lesznek, ami önt optimizmusra készteti?

Győri Enikő: Ez azt jelenti, hogy Magyarország ebben a versenyben, hogy egy kisebb tortából mekkora szeletet tud hazahozni. Sikeresen versenyzett. Ugye azok az országok, amelyek több pénzt tesznek be a közös kasszába, mint amennyit onnan kivesznek, azok most úgy döntöttek, hogy még az eddiginél is kevesebbet óhajtanak betenni. Tehát nekünk az volt a feladatunk, hogy a relatív pozíciónkat, azt megtartsuk, vagy esetleg javítsuk, és ez sikerült is. Magyar polgárok egy főre esően a második legtöbb uniós támogatást fogják kapni 2014 és 20 között. Azt gondolom, hogy ez egy kiváló eredmény. Amikor azt mondtam, hogy elegendő forrás lesz, akkor ugye ez már a tervezés, hogy miket kívánunk megvalósítani. Cséfalvay államtitkár úr vezetésével folyik a tervezés. A források hatvan százalékát egyértelműen gazdaságfejlesztésre kívánjuk fordítani. Semmiféle értelmetlen projekt nem szerepelhet. Nagyon szigorú az ellenőrzés. Egyébként maga az Európai Bizottság is ezt írja elő. És a másik pedig, hogy a kormány gazdaságfejlesztési stratégiájához illeszkedően kell ezt megtenni.

Mv: Államtitkár asszony, egy nagyon rövid utolsó kérdést tennék fel. Ugye azt láttuk az elmúlt években, hogy a magyar kormány a konfrontációt választotta, az igazának a megvédését – hogyha fogalmazhatok másképpen – az EU-ban. Bíráltak bennünket az eltérő válságkezelésért, az alkotmányozásért, a különböző jogszabályokért. A 2014-es év is ilyen lesz, vagy a megbékélés éve?

Győri Enikő: Azért azt láttuk, hogy valóban sok vihar volt körülöttünk, de sikerül ezt egy megfelelő mederbe terelnünk. Az értelmes vita elől mi sosem tértünk ki, és azért az elmúlt hónapok azt bizonyították, hogy ugye elfogadták részben az érveinket, részben egyértelműen eredményeink vannak, amikről beszéltünk is. Másrészt vannak megfelelő fórumok, amelyek kezelik a vitákat. Én abban bízom, hogy a konszolidáció időszaka következik, és el kell ismerni, hogyha van eredmény, akkor azért nagyon sokáig ilyen politikai hisztériát, azt nem lehet fenntartani.

Mv: Tehát nem itt pattog most a labda ezek szerint.

Győri Enikő: Én abban bízom, hogy ez így marad.

Mv: Köszönöm szépen, hogy bejött hozzánk.

Győri Enikő: Én is köszönöm.

(Külügyminisztérium)