Ott ülünk a tárgyalóasztalnál a kontinens jövőjét érintő döntéseknél, elmondhatjuk a véleményünket, befolyásolhatjuk azt, hogy milyen is lesz a jövő Európája – hangsúlyozta az előnyöket Győri Enikő államtitkár Magyarország EU-tagságának tízéves évfordulója kapcsán a Metropolnak adott interjújában 2014. április 30-án.

– Miben érezhető az uniós tagság haszna, miért jó, hogy csatlakoztunk?

– Szabadon utazhatunk, tanulhatunk, vállalhatunk munkát az EU-ban, olcsóbban telefonálhatunk, bárhol is barangolunk Európában. Szigorú fogyasztóvédelmi szabályok védenek minket vásárláskor, és a sort még hosszan lehetne folytatni. Minket is ugyanazok a jogok, lehetőségek illetnek meg, mint bármely más európai polgárt. Fontos, hogy ezekkel mindenki tisztában legyen, hiszen csak így tudunk igazán élni a lehetőségekkel. Nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy Magyarország a csatlakozással visszafoglalta természetes, őt megillető helyét Európában. Ott ülünk a tárgyalóasztalnál a kontinens jövőjét érintő döntéseknél, elmondhatjuk a véleményünket, befolyásolhatjuk azt, hogy milyen is lesz a jövő Európája. Ez pedig óriási dolog.

– Miből profitált az ország leginkább?

– Kétségtelenül az uniós forrásokból. Magyarországnak ma már nincs olyan szeglete, ahol ne lennének uniós fejlesztések. 2004–2012 között több mint 7000 milliárd forintnyi forrás érkezett Magyarországra. Ebből a pénzből utak, iskolák, kórházak, kulturális intézmények épültek és újultak meg. A beruházások pedig ezreknek adtak és adnak munkalehetőséget, megélhetést. Budapesten a közelmúlt látványos beruházásai közül elég csak a Ferenciek terét, a Margit híd és a Zeneakadémia megújítását, vagy éppen a négyes metró megépülését említeni. Ahhoz pedig, hogy jó minőségű magyar élelmiszer kerüljön az asztalunkra, és a magyar vidék is gyarapodhasson, nagyban hozzájárul a közös agrárpolitika, melynek Magyarország az egyik legnagyobb haszonélvezője Európában.

– Milyen kihívásokat támaszt a tagság ténye, milyen hátrányokkal járt a csatlakozás?

– Az EU természetesen (hiszen emberek csinálják) távolról sem tökéletes. A felmérések szerint Európa-szerte egyre többen érzik azt, hogy az EU nem az emberekről szól, Brüsszel nem találja a gyógyírt a valódi problémákra. Ezekre a dilemmákra az európai politikusoknak a jövőben sokkal jobban oda kell figyelniük. Azt sem szabad elfelejteni, hogy az egységes piac a „nagyoknak” kedvez, és számos magyar vállalkozónak nehéz az erősödő konkurencia vagy az egyre szigorúbb szabályok mellett labdába rúgnia. Tíz év alatt megtanultuk, hogy az uniós tagság önmagában nem jelent automatikus felzárkózást a Nyugathoz, nem elég hátradőlni és várni, hogy sorsunk jobbra forduljon.
Nagyon sok múlik azon, hogy a tagállamok kormányai miként sáfárkodnak a lehetőségekkel, forrásokkal. Csak egy érdekeit jól felismerő és azt ügyesen érvényesíteni tudó tagállam lehet sikeres az EU-ban. Ennek a felismerésnek mentén kezdtük meg a munkát 2010-ben, és az eddig elért eredményekre alapozva folytatjuk majd a következő kormányzati ciklus alatt.

(Külügyminisztérium)