Kelet-Közép-Európában a Magyar Országgyűlés volt az első parlament, amely létrehozott egy európai ügyekkel foglalkozó bizottságot, tehát a parlament a szemét első perctől az integrációs ügyeken tartotta – hangsúlyozta Győri Enikő napirend előtti felszólalásban az Országgyűlésben 2012. szeptember 18-án.
öszönöm szépen, Elnök Úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Bizottsági Elnök Úr!
Először is szeretném megköszönni önnek, hogy nem feledkezett meg erről az évfordulóról. Itt a napi rohanásban hajlamosak vagyunk arra, hogy ezekről ne ejtsünk szót, márpedig érdemes, és azt is említsük meg, hogy bizony Ön volt az, aki húsz évvel ezelőtt elérte, hogy létrejöjjön ez a bizottság, amely, ahogy Ön is említette, igen nagy átalakuláson ment át az elmúlt húsz év során, de hát Magyarország és az Európai Unió kapcsolatai is igen jelentősen átalakultak.
Abban a – mondjuk – hőskorban még a társulási megállapodás miatt kellett küzdeni, annak ratifikálását segítették elő a parlamenti képviselők, pártállásra való tekintet nélkül. Azt gondolom, hogy nagyon fontos volt az, hogy a mindenkori magyar kormányt az Országgyűlés mindig húsz év alatt ellenőrizte, és elnök úrnak köszönhető, hogy Kelet-Közép-Európában a Magyar Országgyűlés volt az első parlament, amely létrehozott ilyen bizottságot, tehát a parlament a szemét első perctől az integrációs ügyeken tartotta.
Az európai uniós ügyek bizottsága tehát tényező lett, és én kívánom, hogy ez mindig maradjon így, és javaslom, hogy a képviselők éljenek folyamatosan a demokratikus ellenőrzés jogával és lehetőségével.
A 2004. évi LIII. törvény, amelyet alig két héttel azután fogadott el az Országgyűlés, hogy Magyarország az Európai Unió tagjává vált, nagyon komoly jogosítványokkal ruházta fel ezt a testületet. Önök minden félév elején, minden úgynevezett tanácsi elnökség kezdetén meghallgatják, hogy abban a félévben a magyar kormánynak milyen prioritásai vannak, hogyan készül megvalósítani a nemzeti érdek képviseletét, és önök mely témák iránt mutatják a legnagyobb érdeklődést, és utána ezekben a témákban egy nagyon szoros eszmecsere zajlik a kormány és a parlament között.
Ezen jogszabály alapján Önöknek joguk van arra, hogy bármilyen uniós dokumentumot, bármelyik uniós intézmény által készített dokumentumot vizsgáljanak, elemezzenek, a parlament elkészítse a saját álláspontját, és bizony a törvény alapján a kormány ettől csak nagyon nyomós indok esetén térhet el. Önök a szubszidiaritás szempontjából is vizsgálhatják az uniós tervezeteket, őrködnek afelett, hogy semmi esetben se szülessen magasabb szinten meg egy döntés, mint az a leghasznosabb, tehát minden döntés próbáljunk meg a legalacsonyabb szintre delegálni, és Önök élhetnek ezzel a jogukkal. Megállíthatnak így uniós jogalkotást is.
Egy elemet hadd emeljek ki abból a szép 20 éves történelemből, amit elnök úr bemutatott, a magyar uniós elnökséget, ahol a kormány mindig számíthatott az Országgyűlésre. Nagyon sokat segített a parlamenti diplomácia, működtették a COSAC-ot, az európai uniós ügyekkel foglalkozó bizottságok fórumát, és meggyőződésem, az, hogy volt parlamenti dimenziója, nagy szerepe volt a magyar uniós elnökség sikerében.
Végezetül arra emlékeztetném önöket, hogy a kormány, ahogy eddig is és a stabilitási unióról szóló szerződés esetén ez teljesen egyértelmű volt, számít a parlament véleményére, és a demokratikus felhatalmazás birtokában kíván uniós politikát folytatni. Emlékezzenek rá, hogy a stabilitási unióról szóló szerződésről itt lefolytattunk egy vitát, és egy parlamenti felhatalmazás birtokában írta alá a miniszterelnök úr a szerződést.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Képviselők!
Arra buzdítanám Önöket, hogy a jövőben is, most, amikor az Európai Unió nagyon sok kérdésben válaszút elé érkezett, folyik az Unió jövőjéről szóló vita, minden egyes alkalommal és folyamatosan éljenek a demokratikus ellenőrzés eszközével, hallassák a hangjukat, hogy a kormány ennek tudatában és ismeretében járhasson el uniós ügyekben.
Köszönöm szépen.
(Külügyminisztérium)
