Nincs szükség arra, hogy az Unió mindenbe beleszóljon. Azokba a nagy ügyekbe szóljon bele, ami aztán valamilyen hasznot hoz a polgároknak – hangsúlyozta Győri Enikő uniós ügyekért felelős államtitkár a Hír Televízió Magyarország élőben című műsorában 2014. április 28-án.

Mv: Köszöntöm első vendégemet a stúdióban, Győri Enikőt, a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkárát. Jó estét kívánok.

Győri Enikő, államtitkár, KÜM: Jó estét kívánok.

Mv: Ma egy konferencia kezdődött, három napig tart a Magyarság Házában. A címe: Felzárkóztunk vagy lemaradtunk? Tíz évet értékeltek, illetve fognak még két napig értékelni. Erre a kérdésre mi a válasz?

Győri Enikő: Az, hogy Magyarország sokat fejlődött, de csinálhattuk volna jobban. Ez jött le számomra az első napból, de valószínűleg a harmadik nap végére még okosabbak leszünk és még több részletet megtudunk.

Mv: Ebben benne van az is, hogy például a sokat emlegetett nyithatunk majd Bécsben cukrászdát című szlogen tíz évvel ezelőtt...

Győri Enikő: Igen.

Mv: ...ez illúziónak bizonyult?

Győri Enikő: Azt gondolom, hogy igen. Tehát sokakban sikerült egy elhibázott kommunikációs kampánnyal túlzott elvárásokat ébreszteni. Ez hiba volt, reálisan kellett volna nézni, de csinálhattuk volna jobban. Elsősorban a mindenkori kormányokon múlik, hogy egy tagállam mire jut, mire tudja használni az uniós tagságot. Szerintem ez egy lehetőség, amivel élni kell tudni.

Mv: Csinálhattuk volna jobban. Ezt már kétszer is említette. Régiós összehasonlításban, tehát a szomszédos államokkal, akik velünk együtt csatlakoztak az EU-hoz, hol teljesített az elmúlt években Magyarország? Középmezőny, miben élen és miben végén?

Győri Enikő: Valóban velük érdemes magunkat összemérni. Tíz évvel ezelőtt Magyarország Csehország mögött stabil második volt. Jóval mögöttünk volt Szlovákia és Lengyelország. Ezt általában egy főre eső GDP-ben szokták mérni, hogy vásárlóerő paritáson, az azt jelenti, hogy amink van, abból mit tudunk vásárolni, milyen életszínvonalat tudunk magunknak abból kialakítani. És azt látjuk, hogy Csehország megőrizte a vezető posztját, de ebben semmi meglepő nincsen, mindig is egy iparosodottabb ország volt. Viszont Szlovákia megelőzött minket, Lengyelország pedig utolért. Úgyhogy ez egy elég komoly lecke.

Mv: Komoly lecke, viszont hogyha összefoglaljuk a tíz évet, akkor nemcsak jobban teljesít... lehetőség volt, hanem valamiben jobban teljesíthettünk, hiszen több milliárd eurós támogatás, fejlesztések valósultak meg. A másik, talán a serpenyő másik oldala pedig az, hogy Magyarország elleni támadások, kötelezettségszegési eljárások, lehetne sorolni. A kedves nézők pontosan tudják ezt a két oldalt. Mennyire teljesültek a politikai és a gazdasági elvárások az elmúlt tíz év alatt?

Győri Enikő: Hát, felemásan abból következően, amit az előbb mondtam. Én azt gondolom, hogy az elején rontottuk el. Tehát a belépéskor, 2004-ben Magyarország rögtön szégyenpadra került. A saját pénzügyi vállalásainkat nem teljesítettük, hiteltelen országgá váltunk. Aztán 2008-ban csődbe mentünk tulajdonképpen, és az Unió és a Nemzetközi Valutaalap kellett, hogy minket megmentsen. Az akkori kormányok rendkívül felelőtlenül gazdálkodtak. Mai napig fizetjük ennek az árát. Az elmúlt négy év arra volt elég, hogy ebből a helyzeti hátrányból visszajöjjünk és most már stabilan tudjunk növekedni, felzárkózzunk a régiós versenytársainkhoz, akik egyébként szövetségeseink nagyon sok mindenben. Most már azért 360 ezerrel többen dolgoznak – ezek a legfrissebb adatok –, mint négy évvel ezelőtt. Kétszáz százalék fölötti a növekedés. Az ország egyébként fejlődött, tehát nincs olyan falu vagy város, ahol ne lenne valamilyen uniós fejlesztés. Azért több mint 2500 kilométernyi új út van ebben az országban, ami uniós pénznek köszönhető. 1200 egészségügyi intézmény, oktatási intézmény. Ezeket látjuk. Sokkal több pénzt kell közvetlenül gazdaságfejlesztésre, kis- és középvállalkozások helyzetbe hozására fordítanunk. Ez folyik jelenleg, ennek a tervezése, és abban bízom, hogy olyan beruházásokra fordítjuk, amelyek aztán nagyobbat lendítenek a munkahelyteremtésen és a növekedésen.

Mv: Ha már említett konkrétumokat, akkor hadd kérdezzem meg, ugye a közös agrárpolitika neuralgikus pont az Európai Unióban. És nyilván a magyar gazdák nagy várakozással néztek az uniós csatlakozás elé. Most itt 2014-ben a magyar gazdák esélyei egyenlőek a nyugat-európaival? Például a földtörvény védhető? És lehetne sorolni a kérdéseket.

Győri Enikő: Nézzük először a támogatásokat. Amikor beléptünk, volt egy tízéves átmenet. Tehát mostanra váltunk egyenrangúvá. Tehát a magyar gazdák, azok most már nincsenek hátrányban ahhoz képest, ahonnan indultunk tíz évvel ezelőtt. Megnéztük, hogy körülbelül kétszázezer gazda jutott támogatáshoz, és átlagosan, ugye ezt nehéz mérni, mert ez földterülettől függ, hogy egy gazda milyen támogatást kap, de hát átlagban, azért tíz év alatt egy 13 millió forintot kaphattak. Azért az egy nagyon komoly összeg. Azt gondolom, hogy most jók a magyar mezőgazdaság esélyei annak ellenére, hogy a 2014-től induló költségvetésben kevesebb jut agrártámogatásra, nekünk mégis több lesz. Pontosan a felzárkózás miatt, és amiatt, mert igyekeztünk úgy tárgyalni – és voltak szövetségeseink nemcsak a közép-európai országok, hanem Franciaország is, meg Németország is –, hogy Magyarország úgy tárgyalt, hogy az egyik legnagyobb haszonélvezői leszünk továbbra is a közös agrárpolitikának.

Mv: A földtörvény védhető-e?

Győri Enikő: A földtörvény pedig, most csapataink tárgyalásban állnak. Azt gondolom, hogy ez a módja annak, hogyha kérdeznek, akkor válaszoljunk, és meg kell nézni. Mi úgy látjuk és úgy készült ez a törvény, hogy szigorú, de nem diszkriminál, hanem egyenlő esélyeket biztosít, de helyben kell lakni, érteni kell a földhöz. Készen állunk arra, hogy megvitassuk és megvédjük ezt a földtörvényt.

Mv: Nemcsak tárgyalásban, harcban is állnak a csapatok, hiszen van a pálinkafőzés, plázastop, Erzsébet-utalvány ügyében, ugye kötelezettségszegési eljárás van kilátásban. Ugye itt nemzetközi cégek érdekei sérülnek. Itt nemcsak uniós jogi vita van, hanem komoly érdekek állnak egymással szemben. Mi a kormány válasza e három ügyben?

Győri Enikő: Hát az Unió már csak ilyen, hogy érdekek ütköznek, és természetes, hogy mindenki megpróbálja védeni az érdekeit. Mi is pontosan ezt tesszük. Senkinek ne legyen illúziója, senki ne mondja azt, hogy mások nem így járnak el. Dehogynem. Nincs több kötelezettségszegési eljárás Magyarországgal szemben, mint az uniós átlag, sőt, egy kicsit alatt vagyunk. Vannak ilyen érzékeny ügyeink. Ugye azért azt se felejtsük el, hogy mi tíz évvel ezelőtt csatlakoztunk. Az alapító államok, azok a maguk képére formálhatták a szabályokat 1957-től kezdődően, a később jövőknek nehezebb. Tehát egyrészt ugye el kell fogadni a klub szabályait, aztán ha ügyesen mozgunk, akkor lehet azokon lazítani. Hát most azért mi egy, Magyarországon folyt egy felemás privatizáció, ugye én csöndben meg szoktam kérdezni, hogy a francia étkezésijegy-piacon hány magyar cég van vagy akárcsak hány külföldi cég van. Hát nem sok. Nekünk ez így alakult, annak idején mindent megkaptak, most pedig jobban szeretnénk, hogyha itt többet lehetne szociális célra fordítani. Hát ezt is tárgyalni kell. Én azt gondolom, hogy minden ügy, ami még nyitott, egyébként ezek már csak ilyen elenyésző számban vannak, ezek az ügyek, van megoldás, tárgyalni kell.

Mv: De min múlik az, hogy a tárgyalásokból ki jön ki győztesen? Most csak hadd mondjak Önnek két példát. Az egyik az alkotmánymódosítások ügye. Itt sok kritika érte a magyar kormányt, de végül sikerült megvédeni az álláspontot.

Győri Enikő: Így van.

Mv: És van egy másik oldal például, ami egy érzékeny ügy, a Petíciós Bizottságban például nem sikerült a magyar kormánynak nem sikerült a szlovák állampolgársági törvény vitáját megnyernie. Min múlik az, hogy valami átmegy, valami nem?

Győri Enikő: Ugye az nem a magyar kormány, hanem az Európai Parlament, ott a parlamenti képviselők tudnak küzdeni azért, hogy milyen ügyek maradjanak napirenden és milyen ügyek nem kerülnek napirendre és a süllyesztőben végződnek. Itt ugye hát van az uniós joganyag, mi az, amiről egy parlamenti bizottság úgy dönt, hogy az most a napirendre kerül vagy sem. Ehhez a kormányoknak nincs annyira közük, de egyébként mi azon vagyunk, hogy minden magyar állampolgárt érintő ügyről lehessen beszélni, és ne szelektíven nézzük azt, hogy miben van közös politika és miben nincs. Egyébként a székely autonómia ügyében folyik egy kezdeményezés. Azt a magyar kormány megtámogatja a bíróság előtt is, tehát beszálltunk peres félként, ha úgy tetszik. Úgyhogy az összes fórumot ki kell használni, hogy magyar állampolgárok, teljesen mindegy, hogy a határ melyik oldalán élnek, a lehető legkedvezményesebb elbánásban részesülhessenek.

Mv: Tehát képviselni a magyar érdekeket.

Győri Enikő: Hát így van, minden állam ezt csinálja.

Mv: A falig.

Győri Enikő: Ameddig csak lehet.

Mv: Akkor azt mondhatjuk, hogy a Fidesz, az Európai Néppárt magyar pártjaként a nemzetek Európája koncepciót támogatja, hogyha most már egy kicsit áttérünk az Európa jövője szempontjából, és nem a másik verziót, amit például Magyarországon a DK hangoztat leginkább, Európai Egyesült Államok koncepcióját?

Győri Enikő: Én óvatos vagyok ezekkel a szlogenekkel, mert néha azt látom, hogy bizonyos pártok elkezdik ellopni a mások által korábban használt szlogeneket. Mi egy olyan erős Európai Unióban hiszünk, amely az erős tagállamokra épül, amelyek együttműködnek a közös célok érdekében. A szerződések egyértelműek, azokat mindenkinek tiszteletben kell tartani, de azt gondoljuk, hogy sem a tagállamok, sem az uniós intézmények nem mehetnek túl azon, ami a szerződésekben rögzítve van. Ugye Magyarország jól megtapasztalta ezt az elmúlt években, hogy az Európai Parlamentben egyesek olyan kérdésekbe is beleszóltak, amihez egyébként az Európai Parlamentnek nincsen köze, a közösségi jog arra nem terjed ki. Tiszteletben kell egymást tartani, egymás nemzeti és alkotmányos identitását, tehát mi egy ilyen erős Európai Unióban gondolkodunk.

Mv: Ez az álláspont az eurorealizmus?

Győri Enikő: Ez az eurorealizmus. Lehessen...

Mv: Ez mit takar egyébként? Ugye, mert a legutóbbi napokban azt hallottuk, hogy az LMP az eurokritikus, a Jobbikról mindig azt mondják, hogy euroszkeptikus. Akkor a Fidesz eurorealista?

Győri Enikő: Így van, eurorealista. Lehessen kérdezni, lehessen kritizálni, és így alakíthassa ki az Unió jövőjét. Nincs szükség arra, hogy az Unió mindenbe beleszóljon. Azokba a nagy ügyekbe szóljon bele, ami aztán valamilyen hasznot hoz a polgároknak. Most például szükség lenne egy erősebb közös energiapolitikára ahhoz, hogy ha válság van, és azért ugye most olyan dolgokat tapasztalunk meg az európai kontinensen, amelyektől már elszoktunk, területek elfoglalása, mondhatni háborús helyzet, hogy ilyenkor Európában szolidaritás legyen, közös teherviselés...

Mv: Hát vagy energiaunió.

Győri Enikő: ...ugye mi jobban ki vagyunk szolgáltatva ennek.

Mv: Hát bocsásson meg, vagy konkrétan az energiaunió. A lengyelek felvetették ezt. A magyar kormány támogatja ezt?

Győri Enikő: Most elemezzük a javaslatot, komolyan együttműködünk a lengyelekkel, hiszen energiában sok közös érdekünk van. Itt most még pontosan meg kell ismerni egy-két technikai részeltet is, akkor lesz végleges álláspontunk róla. De a közös energiapolitika, az egy magyar prioritás.

Mv: És prioritás lehet Kárpátalja ügyében az is, hogy egy visegrádi haderő jön létre, ami egészen meglepő. Martonyi János azt mondta, hogy a visegrádi harccsoport létrehozása lényeges dolog. Ezt, azt hiszem, ma mondta. Mi lenne ennek a V4 harcászati egységnek a szerepe? Lehet erről valamit tudni?

Győri Enikő: Hát a biztonságpolitika, az részben diplomáciai kérdés, de azért katonai kérdés is. Az nagyon fontos, hogy ezek az országok egy közös haderőt is létre tudnak hozni, és ez, azt gondolom, hogy mind a négy országnak a biztonsági helyzetét javítja, erősebbek vagyunk ezáltal is, ennek ez a lényege.

Mv: Államtitkár asszony, utolsó kérdésem Orbán Viktor első útja újraválasztott miniszterelnökként Lengyelországba vezet, utána, azt hiszem, két nappal később Németországba. Mi az üzenet ebben?

Győri Enikő: Hát azt gondolom, hogy két nagyon fontos partnerországról van szó, egy visegrádi országról, illetve a legfontosabb gazdasági partnerünkről, és azt gondolom, hogy ezeken a tárgyalásokon is az európai uniós kérdések, azok kiemelt helyen szerepelnek majd.

Mv: Győri Enikő, köszönöm szépen, hogy bejött hozzánk.

Győri Enikő: Én is köszönöm a lehetőséget.

(Külügyminisztérium)